Széki hagyományok születéstől a halálig, a ­szigetközi színpadon

A mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttes a napokban mutatta be az Isten hozott, kedves vendég című táncdrámáját, mely a széki hagyományokat hozta el a ­szigetközi színpadra.

 Palenik József táncpedagógus, a Lajta Néptáncegyüttes egyik vezetője immár négy évtizede jár Erdélybe, és azon belül kiemelten Székre. 
– Kezdetek óta az autentikus táncok híve vagyok. Az együttes repertoárjában megtaláljuk a szigetközi és a rábaközi táncokat. Ez a két tájegység a szívem csücske, de emellett a széki hagyományok is közel állnak hozzánk. Az erdélyi Mezőségről is gyakran jönnek táncosok tanítani, illetve a helyszínre is ellátogatunk az autentikus forrásból meríteni, akár évente két-három alkalommal. Amikor negyven éve járni kezdtem oda, tapintható volt a hagyomány. Akkor még mindenki viseletet hordott, ma már szinte csak az ötven fölöttiek. Még élnek olyan öregek, akik tudják a táncokat, zsigereikben vannak a mozdulatok. Megfigyeltük, hogyan őrzik a hagyományokat, miként tartják a lakodalmakat, jeles ünnepeket, milyen fontos az öltözködés – emelte ki Palenik József, akinek szenvedélyét fiai is továbbviszik. 

Most középső fia koreográ­fiájával született meg az Isten hozott, kedves vendég című táncdráma, szülei szakmai támogatásával. 

– Vendel a kezdetek óta velünk járt Székre, ismerte a táncokat, a hagyományokat. A széki táncokat már többször is bemutattuk, huszonhét éve egy fél műsort szenteltünk e tájegységnek, de komplett produkció még nem készült – fogalmazott a táncpedagógus. 

A színpadon a születéstől a halálig elevenednek meg az emberi élet sorsfordulói. Az előadásban székiek és egykori lajtás táncosok is közreműködtek. 
Különleges kihívást jelentett a fellépőruhák biztosítása is. Palenik József felesége, Balogh Tímea féltve őrzi, gondozza az együttes páratlan ruhatárát, melyben eredetileg is voltak széki öltözékek. Az említett előadáshoz azonban új viseleteket is beszereztek, melyeket lakodalomhoz, temetéshez használnak a székiek, de a gyermekek is új ruhákban rophatták a táncot. 

– A „halottlakodalommal” – melyet az előadásban szintén bemutatunk – először Széken találkoztam, és ennek hatására kezdtem el az általam készített néprajzi gyűjtések során rákérdezni erre a témára sokfelé az országban. A széki változatról először 2017-ben hallottam, és azóta, az előadásig eltelt idő alatt nagyon sokat kutattam a téma után – emelte ki Palenik Vendel. 

Az előadás nagy sikernek örvendett, gondolkodnak még a bemutatásán. 
 
 
Mészely Réka

text