A kunadacsi néptáncegyüttes vezetője szerint sokat. Mert már falun sem természetesek és hétköznapiak az egykor leghétköznapibbnak számító szokások sem. A Csoóri-sorozat új filmje betekintést ad a kunadacsi néptáncos közösség mindennapjain át ebbe a hajdanvolt világba.
„Sokan azt hiszik, mikor eljönnek egy kis faluba, hogy minden úgy van, ahogy régen volt – pedig ugyanúgy jön be ide is a globalizáció, és meg kell dolgozni azért, hogy a hagyományokat őrizni tudjuk.”
Ivanics László táncpedagógus, a Kiskunság Néptáncegyüttes vezetője szerint a gyerekeknek hiányzik a virtuális valóságból sok emberi gesztus: a képernyők világában nem tudunk kezet fogni, a másik szemébe nézni – pedig a gyerekeknek erre igazán szükségük van.
„Egy-egy rendezvény kiragadja a gyereket a virtuális világból. Nagyon sokat fejleszt: társas kompetenciákat például. Mert egy gyereknek szüksége van az együtt játszásra, arra, hogy kint fetrengjen a réten, a porban, hogy hajtsa a szöcskéket.”
Kunadacson öt éve működik a néptáncegyüttes, és igazi összetartó közösséggé formálódott. Sőt, igazából a közösség volt előbb, mert egy szüreti bálból megmaradt csapat döntött úgy, hogy szeretne továbbra is táncolni. És így is lett.
„A nyugdíjasokat a gyerekekkel próbáljuk mindig összehozni. Leülnek, együtt énekelnek, táncolnak – itt, Kunadacson, vagy a kunszentmiklósi néptáncegyüttesemnél is ez természetes.”
A Csoóri Sándor Program 2017 óta folyamatosan segíti a magyar népművészeti örökséget élő hagyományként művelő hazai és határon túli közösségeket. A Csoóri-sorozatot követve a Kultúra.hu YouTube-csatornáján különleges zenész- és táncosközösségeket ismerhetünk meg Kárpát-medence-szerte. Aki feliratkozik a csatornára, minden szerdán elsők közt tekintheti meg a legújabb epizódot!
