Két nagyon hasonló energiájú, napjainkban is aktív falusi cigányzenekar lép színpadra november 24-én a Zene Házában, a Tájak és zenéik programsorozat keretében. Az egyik az erdélyi Vízmelléken található Szászcsávásról való, a másik a Szlovákia szívében elhelyezkedő Feketebalog zenekara – előbbi a Szászcsávási zenekar, utóbbi a Šukovci. Vajon mi a hasonlóság a két, földrajzilag egymástól távol eső zenekarban? Miért kerülnek ők egy színpadra ezen az estén?
Szászcsávás egy kis magyar falu Erdély szívében, Maros megyében, ahová a 20. század elején cigányzenészeket telepítettek be. A faluban több zenekar is működött, de a Jámbor István „Dumnezeu”, id. Csányi Sándor „Cilika”, Mezei Ferenc „Csángáló”, Mezei Matyi formáció vált igazán híressé.
A Szászcsávási zenekar azon kevés erdélyi vonós cigányzenekarok közé tartozik, akik a mai napig megőrizték a szüleiktől, nagyszüleiktől hagyományosan örökölt és megtanult népzenei repertoárt és játékmódot. Játékuk dinamizmusa, virtuozitása és kötetlen előadásmódja mindenkit lenyűgöz, aki csak meghallja őket.
Feketebalog a mai Szlovákia mértani középpontjában, a Besztercebányai kerület Breznóbányai járásának területén található. Kialakulása a 17. század elejére datálható, a feketebalogi szlovákok hagyományos kultúrája a Felső-Garam mente jellegzetes, a környezettől jól elkülöníthető egységet alkot, mely a népviselet, a népi építészet, és a folklór gazdag örökségében, így a zenei- és tánchagyomány területén is megmutatkozik. A falu cigányzenészei ebből a sokrétű hagyomány-anyagból adnak ízelítőt, elsősorban a hangszeres népzene jellegzetes dallamainak bemutatásával. A zenekar neve – Šukovci – a koncert zenészeinek (illetve azok többségének) édesapja, Július Bartoš „Šuko” ragadványnevéből keletkezett.
„Ez a koncert a Zene Házában egészen egyedülálló kezdeményezés, melyben egy hagyományos erdélyi magyar és egy felföldi szlovák falusi cigányzenekar lép együtt színpadra. Bár a Kis-Küküllő mentén fekvő Szászcsávás és a Felső-Garam menti Feketebalog egymástól 600 kilométerre, teljesen különböző kulturális környezetben található, emiatt repertoárjuk és zenei előadásmódjuk is merőben eltérő, ám mindkét banda a maga nemében egyedülálló dinamikával és virtuozitással muzsikál” – mondja Árendás Péter népzenész, a program egyik szerkesztője, hozzátéve:
„Mindkét zenekarban a tagok hagyományos módon, hallás után tanulták meg a szüleiktől, nagyszüleiktől örökölt játékstílust, dallamanyagot, a kottát nem olvassák. A stiláris elemeket szigorúan megtartva, a hitelesen előadott népzenei anyagot improvizatív módon, bámulatos szabadsággal kezelik. Velük és felmenőikkel készült népzenei gyűjtések jól ismertek a népzenét kedvelők körében, és bárki számára elérhetők a Hagyományok Háza vagy a Zenetudományi Intézet online népzenei adatbázisaiban. Az este folyamán a nézők egy olyan „zenei versengésnek” lehetnek szem- és fültanúi, melyben a muzsikusok felváltva és a közös cigányzenei pontokat megkeresve együtt is zenélnek.”
További közös pont bennük, hogy mindkét formáció híres a Kárpát-medencei revival-színtéren, de a világ színpadait is meghódították: a Szászcsávás Band egyik legismertebb lemeze például egyenesen egy chicagói koncert felvétele. Ezen az estén tehát garantáltan felrobbantják majd a Koncertterem színpadát, ellenállhatatlan, átütő erővel adva elő tájegységük repertoárját.
A cikk Magyar Zene Háza támogatásával jelent meg
