Viharsarok címmel február 4-én mutatják be a Nemzeti Táncszínházban a Zsuráfszky Zoltán nevével fémjelzett Élő Táncarchívum sorozat következő darabját, ezúttal Sánta Gergő, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tánckarvezetője rendezésében.
Jelenet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Viharsarok című előadásából
„A békési nyugtalanság hangja, a cigányság ösztöne, a románság tüze mind olyan kincsei a magyar vidéknek, amelyek méltó helyet kapnak az Élő Táncarchívum sorozatban” – áll a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közleményében.
Zsuráfszky Zoltán táncművész, koreográfus, a nemzet művésze Martin György eredeti táncgyűjtéseinek ihletésére, a tudós munkássága előtt tisztelegve indította el Élő Táncarchívum sorozatát, amely példát mutatott arra, hogyan lehet az autentikus néptáncot tökéletesen elsajátítva, a „tiszta forrást” megőrizve, magas művészi értékű előadásokat létrehozni – hívják fel a figyelmet.
A sorozatban Kalotaszeg, Mezőség, Bonchida, Gyimes és Szatmár után ezúttal a dél-alföldi régió nemzetiségeinek tánckultúrája, a Viharsarok magyar-román-cigány lakta falvainak kiemelkedő táncos alakjai és az ott fellelhető eredeti táncanyag különleges világa elevenedik meg az est során.
„Élővé tett archívumunkban a névtelen népművészettel, a személytelennek nevezett népi örökséggel állítottuk szembe az egyén fontosságát, a táncos személyiségének varázsát, aki táncán és dalain keresztül vallomást tesz saját sorsáról, a paraszti kultúra szépségéről” – idézi a közlemény Zsuráfszky Zoltánt.
A darab koreográfus-rendezője, Sánta Gergő úgy fogalmazott, hogy az előadásban a vidék sokszínű kulturális hagyományainak hiteles megjelenítése mellett eddig soha nem látott táncokat és ritkán hallott zenei anyagot is láthat a közönség az autentikus tánc- és zenei válogatás színpadi megfogalmazása során.
„Óriási megtiszteltetés, hogy Zsuráfszky Zoltán és Zs. Vincze Zsuzsa Kossuth-díjas koreográfusok bizalmát élvezhetem, és az együttes tagjai is támogatnak munkámban” – mondta Sánta Gergő, hozzátéve: gyerekkora álma volt, hogy ennek a vidéknek a táncait színpadra vigye. „Békéscsabán nőttem fel, ott találkoztam először ezen régió magyar, román és cigány lakta falvainak táncaival, az ott fellelhető eredeti táncanyag varázslatos világa azóta is meghatározza az életemet” – hangsúlyozta.
