Idén ünnepli alapításának 75. évfordulóját a abaújszinai Rozmaring Népi Táncegyüttes. A jubileumot egy gálaműsorral indítják február 8-án.
Az esemény előtt ismerjük meg az egyik legrégebben alakult és folyamatosan működő hazai népi tánccsoportot.
Háromnegyed évszázada, 1950 elején alakult meg az abaújszinai Rozmaring Néptáncegyüttes táncoskedvű, fürge lábú és jóhangú lányokból Hámorszky Mária vezetésével, aki Kassán tagja volt a Hemerka Olga néni vezette tánccsoportnak. Az ő koreográfiáit tanította be a szinai lányoknak, és táncaikkal élvezetesebbé, szebbé tették a falusi rendezvényeket.
A csoport vezetését 1950 őszén vette át Erőss Pálné, aki húsz éven át vezette az együttest. Felgyűjtötte a Hernád-mente népdalait, amit könyv alakban is kiadott a Csemadok központi bizottsága, felgyűjtötte a tájegység tánclépéseit, amikből koreográfiákat készített. Táncai szakmai körökben is nagy sikert arattak, a Táncegyüttes fellépett velük Losoncon, Gombaszögön és Zselízen az országos fesztiválokon és Východnán is.
A stafétabotot fia, Erőss Zoltán vette át, aki öt éven keresztül irányította a táncosokat, énekeseket. Az ő vezetése alatt hozta el az együttes Zselízről, az országos megmérettetésről az első díjat. A rá következő években, évtizedekben Mura Ferenc, Mura Ferencné, Mitró László, Csurilla Erzsébet egyengették az együttes útját.
Immár több mint három évtizede Mitró Csaba vezeti az együttest, aki számos koreográfiát is készített. Az utóbbi években Chovanec Dáviddal közösen látják el a vezető teendőit.
Az együttes tudását megcsodálták Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Lengyelországban, Csehországban, Hollandiában, Spanyolországban, Olaszországban, de jártak a néhai Szovjetunióban és Jugoszláviában is.
A múlt század hetvenes éveitől, 1972-től a Rozmaringsarjban nevelődik az utánpótlás. Csurilla Erzsébet ott volt már a csoport bölcsőjénél is, egy évtizede pedig Takács Alicával osztja meg a vezető munkáját.
A gyerekcsoport is kitesz magáért, 2012-ben Törökországban, Isztambulban szerepeltek egy Nemzetközi Gyermekfesztiválon.
A Hagyományőrzők vezetését néhány éve Szakál Anikó vette át Csurilla Erzsébettől. Míg a múlt század hetvenes éveiben zömmel csak a tánccsoportot segítették éneklésükkel, az új évezredben már rendszeresen részt vettek
a Bíborpiros szép rózsa országos versenyen, amin rendre aranysávos, vagy kiemelt aranysávos nívódíjat nyernek.
„Az együttes 1980-tól öt évente egész estét betöltő gálaműsorral ünnepli kerek évfordulóit. Az idén sem lesz ez másként, még az elmúlt év nyárvégéjén nekiveselkedtek a nagy munkának. Mitró Csaba vette kezébe az új műsor rendezését.” – árulta el Hadas Katalin.
„Az első részben fellépnek fiatalok és örökifjúk, gyerekek és éltesebb korúak, s bemutatják az elmúlt, de sikerekben gazdag évtizedek színpadra vitt táncainak töredékét, a második részben pedig az erdélyi mérai barátaikkal közösen a mérai juhmérést.”
A méraiakat és szinaiakat már több mint harminc éves barátság köti össze. Kölcsönösen látogatják egymást, számos juhmérésen vettek már részt. A juhmérés Mérán több évszázados hagyomány, rohanó világunk sem tudta leseperni a létezés színpadáról. Ma is úgy történik minden, mint évszázadokkal ezelőtt.
„Mitró Csaba rendezésében ez kerül most bemutatásra, hogy azok a szinaiak is láthassák, akik eddig még nem jutottak el Mérába.
Mi csodának tartjuk, hogy évente még mindig úgy történik minden, mint valaha.
Reméljük, hogy a közönség tetszését is elnyeri.
Büszkék vagyunk arra, hogy éppen az abaújszinai Rozmaring Népi Táncegyüttes a legrégebben alakult és folyamatosan működő népi tánccsoport ebben az országban. Elődeink lelkesedése átragadt a falu lakosságára is, s ki mivel tudta, azzal segítette őket. Ki csizmáját adta oda, hogy táncoljanak benne, voltak, akik ingyen varrták a viseleteket. A Csemadok tagsági bélyegeinek, a bálok és színdarabok bemutatásának bevételét anyagvásárlásra költötték, hogy táncosaink kifogástalan öltözékben jelenhessenek meg az országos rendezvényeken és külföldi fellépéseken.
A táncosoknak a talpalávalót Pota Géza és bandája húzta. Az elmúlt évezred nyolcvanas éveiben a zselízi megmérettetésen rendre azt a kritikát kaptuk, hogy addig nem nyerhetünk, amíg ilyen kávéházi zenekarral jelenünk meg a versenyen. Abban az időszakban a „tiszta népviselet” díjon kívül mást nem is kaptunk. Ám nemcsak a politikában fújnak időnként új szelek, mert a szakma rájött arra, hogy amit Pota Géza és zenekara produkál, az érték. Magyarországon állami kitüntetéssel ismerték el munkásságát, számos felvételük megjelent CD-n is.
Potta Géza, a legendás felvidéki prímás
Nem tudjuk, hogyan forog majd tovább az idő kereke, de reménykedünk abban, hogy a Rozmaring Népi Táncegyüttes neve még sokáig ismerősen cseng majd vidékünkön. Szeretnénk, ha az utánunk jövő generációk is meglátnák az együttesben rejlő értékeket, a régi szokásokat, dalokat, táncokat és tovább éltetnék azokat.” – zárta a bemutatást Hadas Katalin.
