Megtört az átok: Harmincnégy év után újra díjat szereztek a táncosok, azonnal kettőt is
Kothencz Bertalan és Majoros Zoltán három és fél évtizednyi jeget tört meg az Országos Szólótáncfesztiválon aratott győzelmével. A Tiszavirág Néptáncegyesület mindkét táncosának egyenes útja van immár a két év múlva esedékes, következő országos döntőbe. Talán meg sem állnak majd az Örökös Aranysarkantyús Táncos kitüntető címig?
34 évvel ezelőtt történt meg utoljára, hogy szegedi néptáncos az Országos Szólótáncfesztivál döntőjébe jutott és díjat nyert. Idén januárban a Tiszavirág Néptáncegyesület két ifjú táncosa duplán törte meg a jeget, ugyanis Majoros Zoltán a Legígéretesebb Junior Férfi Táncos díját, Kothencz Bertalan pedig az Aranysarkantyús Táncos díjat nyerte el.
Tartást ad a Tiszavirág Néptáncegyesület
Mindkét fiatalember óvodás korában kezdett néptáncolni, a Tiszavirág Néptáncegyesület messze földön híres csapatát az alakulás, azaz 2016 óta erősítik, felnőttként már a Tiszavirág Néptáncműhely táncosaiként.
– A közösség tartott itt. Befogadtak, barátokra leltem, megtaláltam a helyem. A néptáncosok értékrendje különleges, könnyen tudtam azonosulni a népi kultúra szeretetével, az egymás iránti tisztelettel és azzal a tartással, amit elvárnak tőlünk. Egy idő után pedig az új és új táncos kihívások, a fejlődési lehetőség is motiválni kezdett – mondta el lapunknak Kothencz Bertalan.
– Engem eleinte a tánc szeretete tartott meg. Kiszomboron kezdtem, majd, amikor átjöttem a Tiszavirág Néptáncegyesületbe, onnantól a közösség is nagy hatással bírt rám – vette át a szót Majoros Zoltán.
A fél világot körberopták már
Mindkét fiatal kiemelte, hogy az egyesülettel a fél világot bejárták már. Felléptek többek között Törökországban, Litvániában, Csehországban, Hollandiában, Németországban, Erdélyben, a Vajdaságban, Franciaországban, hamarosan pedig Dél-Koreába utazhatnak.
– Külföldön teljesen odavannak a magyar néptáncosokért. Nagyon szeretik, ahogy csapkodjuk és magasra emeljük a lábainkat, de a viseleteinket is. Általában hozzánk jönnek oda a legtöbben fotózkodni – fűzte hozzá Majoros Zoltán.
– Azt is nagyon szeretik, ahogy viselkedünk. Az egyesület vezetői, Goda Kata és Tóth Gábor mindig nagy figyelmet fordított arra, hogy tudatosítsa bennünk, hogy az egész országot képviseljük egy-egy fellépésen, úgyhogy ennek megfelelően kell viselkednünk. Mindig dicsérnek bennünket, amiért nem balhézunk, hanem tisztességgel vagyunk jelen és mindig rendet hagyunk magunk után – tette hozzá Kothencz Bertalan.
Aki látott már néptáncosokat színpadon, tudhatja, hogy a fizikai terhelést illetően teljesítményük az élsportolókéval vetekszik. A „tiszavirágosok” legutóbb a deszki, magyar kultúra napi ünnepségen kápráztatták el hihetetlen tempójukkal a Faluház közönségét.
– A csapkodás csak kezdetben fájt, azóta már kiidegeltük a lábainkat és a mellkasunkat – jegyezte meg mosolyogva Majoros Zoltán.
A díjnyertes táncosok a 27. Országos Szólótáncfesztiválról elmondták, hogy több mint 120 jelentkező indult a selejtezőkön. A döntőben csaknem ötven táncos mérethette meg magát. Kötelező táncokként magyarvistai legényest és somogyi kanásztáncot roptak.
– A somogyi kanásztánc azért volt nehezebb, mert arról nagyon kevés archív felvétel van, főképp leírásokból lehetett dolgozni. Emellett botot is kellett használni, ami szintén kihívás – részletezte Kothencz Bertalan.
– A legényes meg azért volt kihívás, mert az a magyar férfitáncok csúcsa, nagyon technikás – tette hozzá Majoros Zoltán.
Mindkét díj velejárója, hogy a két szegedi fiatalember automatikusan bejut majd a következő, két év múlva esedékes Országos Szólótáncfesztivál döntőjébe. Az Aranysarkantyús-táncos díj a fesztivál csúcsa, háromszor lehet elnyerni, és amennyiben ez sikerül egy táncosnak, akkor Örökös Aranysarkantyús Táncos címmel tüntetik ki.
Kothencz Bertalan és Majoros Zoltán legközelebb április 6-án, a Nemzetközi Legényesversenyen méreti majd meg magát a Papp László Budapest Sportarénában.
Koós Kata
