Kárpátalja képzésén - Előtérben a néptáncoktatás

Hagyományok Háza Hálózat

A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja ismét megszervezte képzését néptáncpedagógusaink számára. A kurzusra ezúttal harmincan jelentkeztek a megye különböző részéből. Közöttük a helyi néptáncegyüttesek vezetői ugyanúgy megtalálhatók, mint a kultúrházban vagy iskolában működő tánckör irányítói. Mint Váradi Enikő programfelelős a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban megtartott megnyitón beszámolt róla, örömükre szolgál, hogy a csapathoz több olyan pedagógia szakos diák is csatlakozott, akik tanulmányaik befejezése után néptáncoktatással szeretnének foglalkozni.


Az egybegyűlteket köszöntve Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja vezetője visszaemlékezett a kezdetekre, amikor is közel harminc évvel ezelőtt Péterfalván megrendezésre került az első népzenei és néptánctábor. Hosszú éveken át töretlenül fejlődött a kárpátaljai néptáncmozgalom, ám a háború miatt most szinte mindent elölről kell kezdeni, hisz bizony sokan elmentek, hatalmas űrt hagyva maguk mögött. Viszont a néptánc iránt elkötelezett fiataljaink – szerencsére számuk még ezekben a nehéz időkben is folyamatosan nő – nem maradhatnak szakképzett oktatók nélkül.


Nemzeti kultúránk legmélyebb rétege a magyar néptánc, amely az ösztönök és a vágyak megéléséről, kézbentartásáról és kimutatásáról szól, fogalmazott köszöntőjében Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. Mindannyian érezzük, hogy a körülvevő világgal és nemzetekkel együtt kárpátaljai nemzeti közösségünk hatalmas traumán megy keresztül. A néptánc – amit önök oktatnak – annak a sajátos nemzeti kifejezése, ahogy mi, magyarok látjuk a világot. Arra, hogy a fiatal nemzedék hogyan dolgozza fel a fájdalmakat, a veszteségeket, a félelmeket és vágyakat, önök tanítják meg őket. Mert önök nemcsak a lépést mutatják, nemcsak az ugrást és pördülést tanítják, hanem azt is, hogy az mit fejez ki: a méltósággal viselt sorsot, a visszafogott büszkeséget, a szerelem bensőséges intimitásának örömét. Ehhez nemzeti tánckultúránk, mely a magyarság ezeréves történelmének viharain érlelődött bölccsé és hatalmas értékké, örök támpontot ad. Kívánom, hogy ezt az értéket át tudják adni minden tanítványuknak, fogalmazott a diplomata.


A Nyíregyházán élő Antal Roland, az ottani néptánc tanoda vezetője párjával, Dórával immár negyedik éve vezeti ezeket a kurzusokat. A mostani félév során a felcsíki és a moldvai táncok kerülnek előtérbe, tájékoztatott a táncpedagógus, aki a nyitottság és a befogadókészség fontosságát hangsúlyozta. Szólt arról is, hogy nem csupán tánclépéseket, mozgássorokat igyekeznek a tanfolyam résztvevőivel megtanítani, hanem olyan szemléletet kívánnak formálni, melynek révén a táncpedagógus tanítványainak megtanítja, hogy miként kell a mozgásainkat motiváló érzelmeket egyértelműen kifejezni, és hogy élményszerű tanítási gyakorlattá tudja tenni a próbákat. A testre szabott képzés ugyancsak fontos, hisz az alapvető cél mégiscsak az, hogy a kurzus hozzájáruljon valamennyi táncpedagógus szakmai fejlődéséhez.


Váradi Enikő a továbbiakban arról tájékoztatott, hogy a tanfolyam végén a résztvevők elméleti vizsgát tesznek és kérdőívet töltenek ki arról, hogy a további képzéseken a Kárpát-medencei tájegység melyik táncanyagát szeretnék mélyebben megismerni.

Kovács Elemér

text