Anyaországi fiatalok látogattak el és tartózkodnak a moldvai és gyimesi csángóknál a szegedi Népzenei Kamaraműhely újabb kulturális missziós körútja keretében. A megálmodó és szakmai vezető, a szegedi Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes a kulturális misszió céljáról, múltjáról és fő hozadékairól beszélt a Krónika megkeresésére. A szegedi és Szeged környéki népzenész fiatalok a népművészet közös nyelvét használva találkoznak alkotó együttlétben a csángóföldi fiatalokkal, hagyományőrzőkkel, s mindazokkal a példaképeikkel, akik őrzik és ápolják a csángó magyarság ősi értékeit.
Anyaországi fiatalok látogattak el és tartózkodnak a moldvai és gyimesi csángóknál a szegedi Népzenei Kamaraműhely újabb kulturális missziós körútja keretében – hasonló eseményeket immár 2008 óta szerveznek a magyarországi kezdeményezés ötletgazdái. Az együttes vezetője a tanár-házaspár: Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes és Fábri Géza kobzos előadóművész.
A klézsei, lábnyiki, külsőrekecsini, csíkfalui, gyimesi, valamint szegedi fiatalok a népművészet és hagyományőrzés jegyében találkoznak és működnek együtt. A megálmodó és szakmai vezető Fábri-Ivánovics Tünde népdalénekes a Ha folyóvíz volnék… elnevezésű kulturális misszió céljáról, múltjáról és fő hozadékairól beszélt a Krónika megkeresésére. A szegedi és Szeged környéki népzenész fiatalok – nagyrészt középiskolások, összesen 24-en – a népművészet közös nyelvét használva találkoznak alkotó együttlétben a csángóföldi fiatalokkal, hagyományőrzőkkel, s mindazokkal a példaképeikkel, akik őrzik és ápolják a csángómagyarság ősi értékeit. A július 10. és 17. között szervezett csángóföldi találkozás keretében számos közös tevékenységben vesznek részt a helyi és a Szegedről érkezett fiatalok. Közös CD-lemezek is készülnek a csángóföldiekkel „Elkészül a harmadik közös CD-lemezünk, a találkozó során koncerteket, táncházakat és Kájoni mise-alkalmakat tartunk. A missziós körút mindkét közösség számára átalakító, szemléletformáló, elmélyítő élmény: Idézet a népzenét tanuló diákokból álló anyaországi csoportot nevelők és szülők is kísérik, számukra is nagyon nagy élmény, de a csángóföldi résztvevők számára is” – mondta el Fábri-Ivánovics Tünde.
Hozzátette, mivel már 2008 óta szerveznek hasonló missziós eseményeket, az a tapasztalatuk, hogy a csángó fiatalok és szűkebb közösségük számára is közösségi élményt, megerősítést jelent. „A férjemmel, Fábri Géza kobzos énekmondóval mi vagyunk a tanárok, szegedi növendékeinket visszük el évről évre a Csángóföldre. Én magam leginkább a népdaléneklés és a népzene oldaláról szemlélem a küldetésünk, és valódi missziónak érezzük, hogy az eredeti népzene- és népdalkincs otthonában, a Csángóföldön találkozhatunk az ottani fiatalokkal és adatközlőkkel, és az is, hogy közös zenélésünkről készítünk CD-felvételeket” – mondta el Fábri-Ivánovics Tünde.
Kifejtette, ők vezetik a csapatot, amely a Mester Tanoda Alapítvány támogatásával működik, rengeteg önkéntes munkának köszönhetően. Idézet Miután 2008-ban kisebb csoporttal jártunk Lábnyikban, az első ilyen találkozásunkat 2009-ben rendeztük meg Szegeden, akkor Trunk, Külsőrekecsin, Klézse-Buda és Gajdár moldvai falvakból hívtunk gyerekeket és hagyományőrzőket. A következő években azonban már mi látogattunk el a Csángóföldre, úgy láttuk, hogy többet tudunk így tenni, jobban megmozgatjuk a helyi közösséget esti táncházakkal, koncertekkel. Minden este máshova mentünk, igyekeztünk a meghívásokra válaszolni. A találkozások kézzelfogható eredményei a CD lemezek, amelyek megjelentek: ilyen a Hegyek-völgyek között…, a Karikás tánc…, most pedig a Megvirágzott a diófa… címűt készítjük” – mondta el az ötletgazda. Hozzátette, mostani csángóföldi látogatásuk során fejezték be harmadik lemezük felvételeit. Azt is aláhúzta, hogy látogatásaik alkalmával közösen vesznek részt magyar nyelvű szentmiséken, amelyek nem túl gyakoriak még a Csángóföldön.
„A csángók nagyon erős vallásosságuk mentén őrzik hagyományaikat, de a magyar nyelvű liturgia még nem rendszeres. Mi kértük, hogy legyen számunkra magyar nyelvű szertartás, így a szőlőhegyi és a klézsei templomban magyar szentmisét hallgathattunk meg, amelyeket Măriuț Felix plébános celebrált. A liturgia magyar nyelvű, az éneklés pedig szintén magyar nyelvű volt. Kájoni János Cantionale Catholicumából hoztuk az énekeket, amelyeket a Népzenei Kamaraműhellyel közösen hagyományos hangszereken – koboz, furulya – és énekhanggal szólaltattunk meg” – fejtette ki a többszörösen kitüntetett népdalénekes előadóművész, MMA ösztöndíjas alkotó.
Kiss Judit
