A Kárpát-medence teljes népzenei palettájáról nyújtana ízelítőt

Új kurzusok és mesterképzések indulnak, valamint az oktatás struktúrája is átalakul a Kallós Zoltán Népzeneiskolában, amely szeptember 29-én saját épületében kezdi a 2025–2026-os tanévet. Vajas Albert Junior Prima-díjas népzenész, népzenetanár, a kolozsvári intézmény igazgatója a hangszerkínálat bővüléséről, a jelentkezéssel kapcsolatos információkról, a nyílt napok szerepéről beszélt a Krónikának.

A 2025–2026-os tanév legnagyobb újdonsága a kolozsvári Kallós Zoltán Népzeneiskola számára, hogy immár saját épületében kezdi meg működését szeptember 29-én, ezáltal számos új lehetőséget biztosítva a diákok számára – mondta a Krónika megkeresésére Vajas Albert. A népzeneiskola igazgatója rámutatott, nemcsak új kurzusok és mesterképzések indulnak, hanem az oktatás struktúrája is átalakul: a magyar kormánytámogatással idén tavaszra felépült épületben levő tágas, jól felszerelt tantermek lehetővé teszik a képzési kínálat színesebb, rugalmasabb kialakítását. Idézet Idéntől új kollégák csatlakoznak hozzánk, ezáltal hangszerkínálatunk citerával, kobzával, furulyával bővül a már meglévő hegedű, brácsa, bőgő, harmonika, valamint a népdalszak mellett, így sokkal színesebb képzést tudunk nyújtani. Ugyanakkor szeretnénk, hogy a fő erdélyi tájegységeken kívül a Kárpát-medence teljes népzenei palettájáról kaphassanak ízelítőt a diákok – legyen az Gyimes, Moldva vagy más régió” – magyarázta a kincses városi, Junior Prima-díjas népzenész, népzenetanár. Kallós Zoltán Népzeneiskola 

Arra kérdésünkre, hogy a jelentkezőknek rendelkezniük kell-e bármilyen előképzettséggel, a tanintézet ügyintézője azt felelte, nem feltétlenül. „A felvételi nálunk nem hagyományos értelemben vett szakmai vizsga, sokkal inkább egy motivációs beszélgetés, amely során megismerjük a jelentkezők céljait, zenei érdeklődését, személyes indíttatását. Arra vagyunk kíváncsiak: miért szeretnének csatlakozni az iskolához, mit remélnek a képzéstől, és mely területeken szeretnének fejlődni. Van, aki kifejezetten azért jön, hogy egy tájegység, adott esetben a saját otthona, régiója muzsikáját sajátítsa el. Ilyenkor igyekszünk a tananyagot is személyre szabni, hogy az valóban a diák érdeklődésére épüljön, és autentikus módon közvetítse a választott tájegység zenei hagyományait” – fogalmazott Vajas Albert, hozzátéve, hogy az egyéni igények figyelembevételén túl az iskola szakmai módszertana világos és következetes: minden hallgatót ugyanazon alapelvek mentén vezetnek be a népzene világába, biztosítva ezzel a magas színvonalú, rendszerezett oktatást. 

Az órarend kialakításában ugyanakkor rugalmasak, hiszen a népzeneiskolába járó diákok életkora és időbeosztása is igen változatos. „Tanulóink körülbelül 40 százaléka gyermek, míg 60 százalékuk felnőtt, így eltérő időpontokban tudnak részt venni az órákon. Az egyetemisták többnyire délelőtt vagy változó időpontokban érnek rá, az iskolások csak tanítás után tudnak jönni, míg a dolgozó felnőttek általában öt óra után érkeznek hozzánk. Emiatt nincs egységes, mindenki számára egységesen alkalmazható órarend, de igyekszünk hétköznapokon tartani az órákat” – magyarázta az igazgató. A hétvégéket jellemzően mesterkurzusokra tartják fenn, ezek alkalmával mélyebb zenei ismeretekhez juthatnak a résztvevők. Ugyanakkor mivel szinte minden oktató aktív népzenész is egyben, a hétvégéket szabadon hagyják számukra, hogy a művészeti tevékenységeiket is folytathassák. Vajas Albert arról is beszélt lapunknak, hogy a jelentkezés határideje szeptember 26-a, az alsó korhatár a betöltött hatodik életév, felső korhatár viszont nincs. „A héten főként a gyerek kategóriában zárul le a jelentkezés, viszont a felsőoktatás csak jövő héten indul, ezért Idézet az egyetemisták számára külön jelentkezési időszakot hirdetünk meg október 1. és 15. között. Ezekre a helyekre természetesen felnőtteket is várunk, vagy azokat, akik esetleg lemaradtak az első körös jelentkezésről. Az elmúlt években nem tudtunk bővülni a korlátozott helyszín miatt, így a tanulói létszám egy-két éve száz fő körül stagnált. Idén azonban már a saját épületünkben kezdjük meg a tanévet, ami új lehetőségeket nyit meg előttünk. Bízom benne, hogy sikerül túllépni a korábbi létszámhatáron, és akár 140-150 főt is fogadhatunk az új tanévben” – mondta a 2014 óta működő népzeneiskola vezetője. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy szeptember 25-én, csütörtökön nyílt napot tartanak a város bármely részéről tömegközlekedéssel is megközelíthető, Berek/Livezii utca 61. szám (Párizs utca végén) alatti új épületben. „Fontos számunkra, hogy tisztázzuk: bár a Kallós Zoltán Alapítvány központja Válaszúton működik, a népzeneiskola maga Kolozsváron található. Ezt sajnos még mindig sokan keverik, ezért Idézet a következő időszakban rendszeresen szervezünk majd nyílt napokat – egyrészt azért, hogy bemutassuk az új épületünket, másrészt hogy tudatosítsuk: az oktatás nem Válaszúton, hanem a kincses városban zajlik” – magyarázta Vajas Albert. Hozzátette, a nyílt napok célja ugyanakkor az is, hogy segítséget nyújtsanak azoknak, akik még nem döntötték el, milyen hangszert tanulnának szívesen. Ilyenkor az érdeklődők megismerhetik az iskola hangulatát, betekinthetnek a tantermekbe, találkozhatnak a tanárokkal, és ki is próbálhatják a hangszereket. „Ha látjuk, hogy valakinek egy másik hangszer jobban illene a személyiségéhez vagy alkatához, ilyenkor tudjuk őt irányítani – nem döntünk helyette, csak segítünk abban, hogy megtalálja a legjobb utat a népzene világában” – magyarázta a kolozsvári Tokos zenekar egyik alapító tagja, prímása.

Bede Laura