A nagyecsedi legendára emlékeznek, aki már az égi csűrben ropja a táncot

A nagyecsedi táncos legenda emléke előtt tisztelegnek. A szatmári verbunk és csárdás nagy ismerője, Murguly Lajos 76 éves korában hunyt el.

A szatmári verbunk és csárdás nagy ismerője, Murguly Lajos 76 éves korában örökre szögre akasztotta a földi csizmát. Az ő emléke előtt tiszteleg a Verbunk napja, amit szeptember 27-én, szombaton 17 és 20 óra között rendeznek meg a Sóstói Múzeumfaluban. 

 Verbunk napja a Sóstói Múzeumfaluban: Murguly Lajos emléke előtt tiszteleg a szombati rendezvény

A rendezvényen a verbunk és a csárdás kerül a középpontba, előbbi közül lesz hajdúsági, bodrogközi és szatmári, "Van még benne" címmel pedig egy színpadi beszélgetéssel emlékeznek meg Murguly Lajosra.
 
Az égi csűrben táncol tovább a nagyecsedi legenda
 
Andóné Kujbus Nóra, a Free Dance Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezetője, akit régi, szoros barátság fűzött a mindig szerény, halk szavú táncoshoz, ezt osztotta meg a közösségi oldalán Murguly Lajos halála után. 

Utolsó földi pillanataiban is könnyet csalt a szemébe a nagyecsedi csárdás és verbunkmuzsika. Öröm volt számára visszaidézni azokat a pillanatokat, amelyeket olyan emberként élt meg, akinek a mindene volt a tánc. Aki, amikor meghallotta a magyar népzenét, máris táncra állt a lába. Mosolygott, ha a gyerekeket látta táncolni… „Már tietek a jövő!” – mondta. Figuráin, motívumfűzésein nemzedékek nőttek fel. Ő ezt szerényen így kommentálta: „Ez igen! Tudnak a fiúk!” A szellemisége itt marad velünk.
Murguly Lajos már az égi táncegyüttes tagja
Nagyecseden született 1949-ben Murguly Lajos. A település a táncházmozgalom kiemelkedő pontja, verbunk- és csárdáshagyománya változatos formában maradt fenn az utókor számára. Murguly Lajos hagyományos módon tanulta meg a helyi táncokat, aki a nagyecsedi hagyományőrző táncegyüttes tagjaként bejárta az országot. Előadásmódja fiatalos, lendületes volt, erőteljesen, dinamikusan táncolt. Gyermekként szerepelt a Dancs Lajos által gyűjtött Nagyecsedi Lakodalmas című előadásban, amelyet a néptáncegyüttes 1955-ben mutatott be Budapesten, a Népművészeti Intézetben. Fiatal éveiben számos eljegyzésen és esküvőn muzsikált harmonikán. A róla készült táncos felvételekről a néptáncmozgalom számos nemzedéke tanulta és szerette meg a szatmári verbunkot és csárdást. 

Díjai, elismerései:

Népművészet Ifjú Mestere (1975),
Fülöp Ferenc-díj (2019),
Népművészet Mestere (2023).
  
Lajos bácsit videó- és hangfelételek sokasága őrzi meg az utókor számára, karaktere, lelkülete idős korában sem kopott meg. 

Néhány évvel ezelőtt, közel a hetvenedik esztendejéhez még tátott szájjal nézte szülővárosának közönsége, hogyan táncol az "öreg". Augusztus 1-jén Murguly Lajos búcsút intett a földi világnak és belépett az égi táncegyüttesbe. Ha az angyaloknak szerencséjük van, elleshetnek tőle néhány figurát...

text