Vannak pillanatok, amikor a zene, a tánc és egy baráti kézfogás többet mond minden szónál. Ilyen pillanatokból szövődött az a csodálatos nap, amikor a napkori tájház udvarán, ragyogó napsütésben gyűltek össze magyar, román és ukrán közösségek, hogy megünnepeljék azt, ami a határok felett is összeköti őket: a közös kulturális örökséget.
A „Regionális identitás, hagyományok és fenntartható kulturális állhatatosság népszerűsítése” című, az Interreg program keretében megvalósuló fesztivál nem csupán egy esemény volt a naptárban, hanem az együvé tartozás élő, dobogó bizonyítéka.
A romániai Erdőd városának vezetésével, az ukrajnai Csernauti Művészeti Központjával és a napkori önkormányzattal partnerségben létrejött projekt fő célja, hogy a fiatalokat bevonja az örökségmegőrzésbe, ezzel erősítve a határon átnyúló közösségek identitását. Ezt az emberi és közösségi kapcsot emelte ki köszöntőjében.
dr. Spinyhért Zsolt, Napkor polgármestere is, aki a projekt legfőbb céljaként azt jelölte meg, „hogy a helyi identitást és a hagyományokat megőrizzük, erősítsük egymásban, illetve jó tapasztalatokat pedig átvegyük egymástól”.
A fesztivált megnyitó dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő gondolatai is az összetartozás köré épültek. Elismeréssel szólt a fiatalokról, akik a hagyományok továbbélésének felelősségét vállalják, majd egy gyönyörű hasonlattal zárta gondolatait:
Hagyomány az nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása.”. Ez a láng pedig nem más, mint a kultúra szeretete és az emberi kapcsolatok melegsége, amely ezen a napon minden jelenlévő szívében fellobbant.
Kultúrák tánca a színpadon
A nap folyamán három, hazájában és nemzetközileg is elismert együttes lépett színpadra, bemutatva saját régiójuk kulturális kincseit.
Az ukrajnai Csernovciból érkező „Perla” Táncegyüttes a bukovinai román közösség kulturális nagykövete. A tehetséges fiatalokból álló csoport nem csupán táncol, hanem a kézzel, autentikus motívumokkal varrott népviseletek szépségét is ünnepli. Előadásaik bizonyítják, hogy a folklór élő erő, amely hidakat épít a kultúrák között.
A házigazda Magyarországot a nyíregyházi Igrice Néptáncegyüttes képviselte. Az 1983 óta működő csoport a Kárpát-medence magyarságának táncos örökségét gyűjti és állítja színpadra. Saját gyűjtőútjaik inspirálták a bemutatott „Szucsági táncok” és „Tiszamogyorósi táncok” című koreográfiáikat is, hitelesen idézve fel a régi paraszti táncmulatságok hangulatát.
A romániai Ardudi néptáncegyüttes a helyi táncok minél eredetibb formában való átadását tűzte zászlajára. Céljuk, hogy a fiatal generációk professzionális hatások nélkül, a maguk tisztaságában ismerhessék meg a román néptánc érzelmi és művészi gazdagságát, amely az európai kulturális örökség élvonalába tartozik.
A nap végére a közös tánc és a baráti beszélgetések bebizonyították: a néptánc egy közös nyelv, amelyen keresztül barátságok születnek, és a közösségek megerősödnek.
