A fennállásának 40. évfordulóját idén ünneplő Pirospántlikás zenekar is szerepel majd az új HangŐRZŐ-kisfilmekben
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről, a fiatalabb generáció megszólításáról, a népzenei örökség dokumentálásának és továbbadásának fontosságáról Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke beszélt a Krónikának.
Magyarlapádi, ádámosi, szováti, kalotaszegi, mezőszopori és máramarosi zsidó muzsika fog hamarosan felcsendülni az új HangŐRZŐ-kisfilmekben, amelyeket most készít zenekarokkal az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete. Molnár Szabolcs prímás, az egyesület elnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, a magyarlapádi felvétel a Pirospántlikás zenekar közreműködésével készült, mely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. A dési Rezeda zenekar mezőszopori muzsikát adott elő, míg a Gázsa ádámosi és szováti dallamokat hozott.
Egy külön rész a kalotaszegi zenészekre fókuszál, amely valószínűleg a Dinasztia címet kapja, hiszen olyan nagy kalotaszegi adatközlő családok leszármazottjai muzsikálnak benne, mint ifj. Fodor Sándor „Neti”, Varga István „Kiscsipás” és Árus Béla.
Ugyanakkor érdekesség, hogy az egyik részben máramarosi zsidó zene csendül fel, amelyet egy Amerikában élő, zsidó származású prímáslány ad elő. Ő saját gyökereit kutatva mélyedt el ebben a zenei világban, így ez a rész igazi különlegesség lesz a sorozatban – magyarázta Molnár Szabolcs.
Mint kifejtette, bár ma már nagyon kevés élő adatközlő van, szerencsére a korábbi évtizedek intenzív gyűjtőmunkájának köszönhetően rengeteg hangfelvétel és dokumentáció áll rendelkezésre. Rámutatott, a legtöbb mai zenész, főként a táncházmozgalom résztvevői, ezekből a gyűjtésekből tanulnak, és ezek alapján rekonstruálják a régi dallamokat.
A magyarországi Nemzeti Kulturális Alap Halmos Béla Program Kollégium segítségével megvalósuló kisfilmek kapcsán elmondta, ezek rendszerint tartalmaznak archív felvételeket, valamint a benne szereplő muzsikusok röviden mesélnek is – nemcsak a zenéről és a tájegységről, ahonnan az adott muzsika származik, hanem saját magukról és zenekarukról is.
A kezdeményezés ötletgazdája felelevenítette, hogy a sorozat elején körülbelül 60 énekes kisfilm készült, főként gyermekelőadókkal, de nem kizárólag. Most pedig a zenekaros széria készül – ebből eddig több mint húsz felvételt forgattak le. Mint magyarázta, a Gyimesi Skanzenben most elkészült felvételek még utómunkára várnak, hagyományosan a jövő májusi népzenész-találkozón mutatják be a kisfilmeket a nagyközönségnek, majd az Erdélyi Televízió tűzi műsorra őket.
Arra kérdésünkre, hogy ebben a formátumban, például a YouTube-on is megtekinthető videókon keresztül, közelebb lehet-e hozni a népzenét a fiatalabb generációhoz is, a Kárpát-medence egyik kiemelkedő prímása azt felelte, ezek a kisfilmek tudatosan úgy lettek megalkotva, hogy ne csupán a szakmai közönségnek – például a táncházasoknak – szóljanak, hanem a laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek legyenek.
A felvételek technikailag is magas színvonalúak, és zeneileg kivételes anyagok születnek, hiszen a zenészek általában olyan dallamokat játszanak, amelyekhez különösen kötődnek, és amelyekben a legerősebbek.
Így mindenki a legjobb formáját nyújtja. Emellett a kisfilmek informatívak is: a néző betekintést kap az adott tájegység sajátosságaiba, a zenészek történetébe és a zenei örökség hátterébe. A kisfilmek az Erdélyi Televízió YouTube-csatornáján is elérhetők, ahol komoly nézettséget érnek el. Mivel rövid, 8–12 perces részekről van szó, gyakran sugározzák őket a televízióban is” – részletezte az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesületének elnöke, hozzátéve, hogy a jövőben szeretnék folytatni a sorozatot, és újabb tájegységek zenéit is bemutatni.
Molnár Szabolcstól azt is megkérdeztük, miért vélik fontosnak a népzenei örökség dokumentálását és továbbadását. „Mindenekelőtt azért, mert szeretjük. A zenészek számára ez belső indíttatás.
Ez a fajta muzsika egy olyan finomra csiszolt gyémánt, amely évszázadok alatt nyerte el mai formáját – ez önmagában is különleges értéket képvisel.
Ugyanakkor ez a fajta népzene folyamatos inspirációs forrást jelent a zeneszerzőknek, könnyűzenészeknek – sokan újra és újra visszanyúlnak a népzenei gyökerekhez. Ezért is fontos, hogy a hagyományos muzsika ne csak feldolgozásokon keresztül maradjon fenn, hanem autentikus formájában is, ahogyan azt ma elsősorban a táncházzenészek adják tovább. Létfontosságú, hogy ez a zenei örökség élő maradjon” – hangsúlyozta a gyergyóremetei származású, Csíkszeredában élő prímás.
Bede Laura
