Sikeresen debütált a Kárpátalja Néptáncegyüttes tánctörténeti előadása a Bethlen Gábor Líceumban. A tanintézmény diákjai egy különleges időutazáson vehettek részt: a Kárpát-medencét bebarangolva ismerkedtek meg a magyar néptánc gazdag és sokszínű világával. A látványos bemutató nemcsak szórakoztató volt, hanem értékes kulturális élményt is nyújtott mind a diákok, mind a pedagógusok számára.
– Egy rendhagyó néprajzi órát tartottunk, egyfajta tánctörténeti utazást a Kárpát-medencei magyar települések tájegységeiben. Azt szerettük volna, ha a gyerekek egy kicsit mélyebb betekintést nyerhetnek a Kárpát-medencei magyar néptánc világába, hiszen gyönyörű táncaink vannak, csak nem igazán ismerik. A köztudatban csupán a csárdás él, de vannak még forgós, forgatós, ugrós és körtáncaink, és még sokáig sorolhatnám – magyarázta Orosz Enikő, a Kárpátalja Néptáncegyüttes igazgatója.
Néprajzi korokat, különböző századokat átívelve mutatták be a profi néptáncosok, hogy a tánc miként fejlődött az évszázadokon át a magyar népi kultúrában, hogyan vette fel a mai, újszerű formáját.
– Szent István királyunk korszakában élő körtáncokkal indítottunk, majd megérkeztünk az 1800-as évekbe, és azt is prezentáltuk, hogy milyen táncok voltak a 20. században. Ehhez társítottuk a zenei anyagot a Sodró zenekar közreműködésével, valamint a viseleteket, hiszen a táncokat szebbnél-szebb, korhű viseletekben adtuk elő
– tette hozzá Orosz Enikő, majd elárulta, a magyar kormány támogatásával az idén még további négy helyszínre szeretnék elvinni az előadást. Aztán, ha lesz rá igény, minden iskolai meghívásnak igyekeznek eleget tenni, hogy a tanintézményekben kötetlen formában, interaktív módon mutassák be a diákoknak a tánctörténetet a Kárpát-medencében.
Kárpátaljai magyar siker a II. Nemzetközi Zenei Fesztiválon
Egy iskolában való bemutatkozás nagyban különbözik egy színpadi fellépéstől. Mint azt Orosz Péter tánckarvezető kifejtette, a bemutatón egyaránt volt páros- és szóló tánc, de nem kötött koreográfia alapján: szabad táncban mutatták be azokat a táncokat, melyeket őseink jártak a nagy Magyarország területén, a korban haladva egészen napjainkig. Végül egyfajta össztáncként a közönséget, vagyis a diákokat is bevonták, így ők is részesei lettek az előadásnak.
A rendhagyó órát a líceum új épületében tartották meg, s mint ahogy azt Pavljuk Erika kihangsúlyozta, az új falak között is fontosnak tartják hagyományaink ápolását, s ebben a Rezeda folkműhely nyújt nagy segítséget a beregszászi és környékbeli gyerekeknek.
– Az, hogy beépíthetjük a folkműhely munkáját iskolánk mindennapjaiba, különösen jó dolognak számít. A mi tanítványaink közül is sokan tagjai valamelyik néptánccsoportnak, ezért nagy érdeklődéssel figyelték az előadást. De amúgy is minden rendhagyó óra nagyban elősegíti a munkánkat itt, az iskolában, a gyerekeknek sokkal érdekesebb valamit így elsajátítani, mint egy tanórára beülve az osztályterembe
– mondta igazgató.
Hegedűs Csilla
