Palenik Vendel: - Mikor és kikből alakult a Bükkös Zenekar?
Pacskó Csaba: - Nehéz lenne, ha konkrét pontot kellene találnom az időben, amikortól mint banda muzsikáltunk együtt; Keltai Bálint bőgőn, Keltai Áron és Schmidt Péter brácsán, illetve Pacskó Csaba hegedűn. Bükkös Zenekarként csak 2025 augusztusában szerveztünk először rendezvényt, de már márciusban is hirdettünk folkkocsmát Pacskó Csaba és bandája néven; ad hoc jellegűen viszont már ez előtt is sokszor zenéltünk közösen.
P.V.: - Miért ez lett a nevetek?
P.CS.: -Mindenképpen természeti képet kerestünk a névadáshoz: a lakóhelyünk, Tata környékén folyó vizek nevén is gondolkodtunk, de végül az erdők kerültek előtérbe. Itt aztán felmerült ötletként „tölgyfa, bikkfa, mogyorófa”, hogy a nótára utaljak, de végül a bükknél állapodtunk meg, ami a közeli Gerecse hegység egyik jellemző fája.
P.V.: - Van a zenekarotoknak valamilyen küldetése?
P.CS.: - Úgy gondolom, van. Bár a hangszerünkkel való bánást mindegyikünk a maga mesterétől tanulta el, amiért természetesen nagyon hálásak vagyunk és kell is lennünk nekik, az, hogy a zenekar a mai formájában létezik, már nemcsak az ő segítségüknek, hanem egy természetes folyamatnak is eredménye. A zene mellett mind a négyen táncolunk is, és a saját környezetünkben tapasztaltuk, hogy a népzenére a tanórák, táborok oktatásain és táncházakon kívül még a közösen töltött időnk számos más alkalmával van igény: így hát szépen lassan megjelentek a hangszerek a próba utáni „levezetéseken”, a tatai szabadtéri rendezvények vásárterein, borudvarain, ahol a szűk néptáncos körön kívül más is találkozott azzal, hogy igenis lehet ma magyar népzenére mulatni, énekelni, táncolni a mindennapi életben, a külön erre a célra létrehozott rendezvényeken kívül is. Nekünk ez a jelenség tetszett meg, és talán ez is lehet a távoli célunk: visszaadni a népzene helyét a mulatságokban.
P.V.: - Mikor lesz a következő folkkocsmátok?
P.CS.: - A következőt várhatóan februárban tartjuk. A pontos időpont még bizonytalan, de amint lehetséges, közzétesszük a Zenekar Facebook oldalán.
P.V.: - Mi adta az ötletet ehhez, hogy Komárom-Esztergom megyében is csináljatok ilyen programot?
P.CS.: - Ahogy említettem, az együtt zenélés kezdetén is „belülről bomlasztottuk” a modern zene status quo-ját a kocsmákban, hamar szembesültünk viszont azzal, hogy hiába örül a vendégek nagyobb része a nem várt élőzenének, egész estére két dudás (a Bükkös és egy zenegép) nem fér meg egy csárdában. Ezért kerestünk aztán olyan helyet és alkalmakat, ahol előre meghirdetetten ugyan, de változatlanul a kötetlen, kocsmai környezetben együtt mulathatunk bárkivel, akinek kedve támad jönni. Végül nagy szerencsénkre a baji Jóbarátok Söröző felajánlotta a helyszín biztosítását és a folkkocsmákat azóta is náluk tartjuk.
Bár másutt szívesen muzsikálunk táncházakat is, ha felkérést kapunk, ezeken az alkalmakon, ha lehet, még szabadabb légkört igyekszünk teremteni. Örömünkre már az első alkalom óta mindig érkeznek a bandán kívüli zenészek, akikkel egymás mellett, vagy egymás után muzsikálhatunk, valamint sok-sok új táncost is megismerhettünk. Emellett minden alkalommal találunk olyan látogatókat, akik nem népzenészek és nem is néptáncosok: egyszerűen érdeklődnek a népi zene, tánc, ének iránt; és ami külön jó érzés: sokan közülük újra és újra eljönnek közénk. Remélem ez annak a jele, hogy eszerint nemcsak Budapesten, hanem Komárom-Esztergom megyében is van létjogosultsága a folkkocsmáknak, a népzenével való mulatásnak.
Palenik Vendel
