Alkalom a viszontlátásra, a tapasztalatcserére, a közös táncra – erről szól a Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál. A Kárpát-medence néptáncosait tömörítő balánbányai rendezvény 30. évében különlegességekkel készülnek a közönségnek.
Nagy és összetartó közösség, ahol az ismeretleneket is úgy fogadják be, hogy azután minden ősszel visszakívánkoznak a felcsíki kisvárosba. A Botorka harminc év alatt hozzánőtt Balánbányához, sőt mi több, ez a fesztivál a kisváros egyik legkiemelkedőbb rendezvényévé vált. A fesztivál múltjáról, jelentőségéről, és az idei tervekről Székely Árpád-Tamás, a Botorka egyik főszervezője, az Ördögborda vezetője és táncosa számolt be. Álomból indult, valóság lett A fesztivált három évtizede szervezték meg először, de a bányászvárosban már korábban elkezdődött a néptáncoktatás. A kezdeményező, Sándor Csaba Lajos igyekezett átadni a tudását a fiatalabb nemzedékeknek a néptáncról, népdalokról, hagyományokról. Az ő nevéhez fűződik a felcsíki térség egyik kiemelkedő néptáncegyüttesének, a balánbányai Ördögbordának a megalapítása. Ennek a munkának a kapcsán merült fel annak az igénye, hogy egy fesztivál keretén belül kellene a baráti, kapcsolati hálót életben tartani, bővíteni, illetve olyan élménnyel gazdagítani az ide ellátogató táncos közösséget, ami megerősíti a népi kultúrával kapcsolatos tudásukat, és tapasztalatcserére alkalmas. Akkor még nem számíthattak rá, de végül a fesztiválnak köszönhetően hosszan tartó barátságok, szerelmek születtek, ráadásul Balánbánya hírét is sikerült elvinni a Kárpát-medence magyarlakta térségeibe.
Azóta, hogy az első fesztivált megrendezték, eltelt harminc év. Egy esztendő sem zajlott le úgy, hogy a Botorkát ne szervezték volna meg, még a koronavírus idején sem, hiszen akkor az egészségügyi előírásoknak megfelelően, online térben „találkoztak” a táncosok. Székely Árpád-Tamás kiemelte: az itt köttetett barátságok közül sok kiállta az idő próbáját, hiszen harminc éve minden évben találkozásra ösztönöz bizonyos csapatokat. Emellett vannak friss, lendületes csoportok, akik úgy ítélték meg, hogy érdemes ellátogatniuk a fesztiválra. A résztvevő tánccsoportok egy részét olyanok alkotják, amelyeket ma már az Ördögbordából kinőtt táncosok oktatnak, ugyanakkor minden évben képviseltetik magukat a Kárpát-medence magyarlakta régióinak együttesei is.
Kerek születésnap A jubileumi évben igyekeznek egy teljes évi programsorozattal megörvendeztetni a nagyérdeműt, illetve azokat, akik a harminc év alatt folyamatosan támogatták a Botorkát. Íme a 2026-os tervek azon része, amely a nagyközönség előtt is nyilvános lesz:
Február 14. – farsang végi műsor az Ördögborda és a Prücskök Néptáncegyüttesek előadásában, Farsangfarka címmel;
március 15. – ünnepi előadás, melyet előadnak a helyi iskolás gyerekek és ifjak, és amelyet minden évben táncbetétekkel tesz még nagyobb élménnyé az Ördögborda Néptáncegyüttes. Ezt 1990 óta, a rendszerváltás első szabad évétől kezdődően, megszakítások nélkül mindig megszervezték; március – augusztus – Podcastsorozat indul, amelyben zenészeket, mindenkori szervezőket, a fesztivál megálmodóit és a politikumot is mikrofon elé állítják;
szeptember 10-13. – XXX. Botorka Nemzetközi Néptáncfesztivál; december – Karácsonyi műsor a helyi néptánccsoportok, zenészek és zenész tanítványok előadásában;
december 29. – Számadás: az Ördögborda 30. jubileumi ünnepi előadása a jelenlegi és mindenkori tánckarával. Az idei Botorka fesztivált az Ördögborda mellett a Zakariás Antal Egyesület, valamint a Nexus Alapítvány és a balánbányai önkormányzat szervezi. A program az évfordulóhoz méltóan különleges lesz, de a pontos részleteket csak később, az esemény közeledtével osztják meg.
Az már biztos, hogy színpadra lépnek azok a zenészek, akik a fesztivál 30 éve alatt részesei voltak a Botorkának, ezenkívül egy egész estét gálaműsorral is készülnek: az Ördögborda 2021-es Bukovina, mit vétettem… című előadása, amely a bukovinai székelyek kitelepítését és hányatott sorsát járja végig. A tervek szerint 400 táncos, 10 zenész fog részt venni ebben az előadásban. A háromnapos rendezvényt meglepetés záróműsorral koronázzák. Felpezsdítik Balánbányát Balánbányának kicsivel több mint ötezer lakója van, ebből megközelítőleg 30-35 százalék a magyarság aránya. A Botorka az egyik legszínesebb kulturális rendezvény, amelyhez ragaszkodnak a helyiek, és amely megmozgatja a közösséget: elsősorban a több száz vendég étkeztetésének lebonyolításában vállalnak szerepet, de bekapcsolódnak a családias hangulatú, közös gasztro-programokba is, mint amilyen a szombat reggeli gasztronómiai kiállítás szokott lenni. Továbbá segítenek a sátorhúzásnál, szemétszedésnél, asztalok és padok pakolásánál is, hogy a fesztivál minél gördülékenyebben tudjon lezajlani. Balánbánya, Csíkszentdomokos már ismerős a Kárpát-medence magyarlakta térségeiben élő táncosoknak
A legszebb benne az, vallja Székely Árpád-Tamás, hogy a helyi román közösségnek is van olyan rétege, akik csodálják a néptáncosokat. Az elmúlt években sok olyan gyermeknek tartottak néptáncoktatást, akik vegyes házasságból származnak, a szüleik pedig – függetlenül a nemzetiségüktől – örömmel eljönnek az előadásaikra, büszkén szemlélik a csemetéiket. Olyan tagjai is vannak a román ajkú közösségnek, akiknek gyermeke nem táncol, s habár az előadást nyelvét nem értik, szívesen nézik, hogyan pördülnek-fordulnak a táncoslábú fiatalok. Amellett, hogy erősíti a helyi közösséget, az idei, ünnepi évben is népes társaságot fogad be Balánbánya a Botorka idejére. Nagyjából 16-18 tánccsoportot várnak, azaz 350-450 főt látnak vendégül. Természetesen köztük lesznek csík-, gyergyó-, kézdi-, udvarhelyszékiek is, ezenkívül tánccsoportok érkeznek a Gyimesek völgyéből, a moldvai csángóktól, Mezőségről, Hajdúságból, Dunántúlról, Felvidékről és Délvidékről is.
Farkas Orsolya
