Már látható a mozikban Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amely egy kalotaszegi lakodalomba viszi el a nézőt. A rendező több mint negyven évvel ezelőtt, egyetemistaként véletlenül csöppent egy erdélyi menyegzőbe, ami akkora hatással volt rá, hogy eldöntötte, egyszer filmre viszi. Díszes viseletek, virtuóz táncok, csodaszép dallamok egy romantikus történetbe csomagolva. Mi is megnéztük a táncfilmként hirdetett alkotást.
Kényszerházasságból szerelem? – A Magyar menyegző története
A Magyar menyegző című film főszereplője Péter (Kovács Tamás), egy fiatal, jóképű srác a nyolcvanas évek eleji Budapesten. Néptánccsoportba jár – leginkább a lányok miatt –, ha pedig nem ott van, akkor rockbandájuk, a L.U.K próbatermében tölti idejét. Minden vágya egy basszusgitár, nem is akármilyen, olyan márka, amin egykor Jimi Hendrix is játszott. A hangszert egy akcentussal beszélő seftes alak (Anger Zsolt) adná el neki és barátjának, Andrásnak (Kövesi Zsombor). De mindennek megvan az ára. Az erdélyi származású, de már Pesten élő András ráveszi a haverját, hogy utazzon el vele Kalotaszegre, unokatestvére (Bubik Réka) lakodalmára, ahonnan a terv szerint majd értékes szentképekkel térnek haza. Ha megvan a gitár, mindenki boldog lesz, és irány Amerika!
Csakhogy András kér még egy szívességet. Másik unokatestvére, a házasulandó menyasszony nővére, Kati (Törőcsik Franciska) magyar papírokat szeretne, és arra vágyik, hogy szülőfalujából Budapestre jöhessen. Ehhez pedig a legegyszerűbb út egy névházasság egy magyar állampolgárságú férfival. A házasságot ellenző Péter nehezen ugyan, de beleegyezik András tervébe. Azonban miután megismeri a gyönyörű Katit, a családot és a falu közösségét, a kényszerházasság már nem is tűnik annyira kényszernek…
Csakhogy nem várt bonyodalmak történnek: például az, hogy Katit másnak szánják, a helyi rendőr fiához (Rohonyi Barnabás) adnák inkább feleségül.
Magyar menyegző és Törőcsik Franciska kalotaszegi népviseletben
A film főszerepeit a Hogyan tudnék élni nélküled?–ből és a Hunyadiból már jól ismert Törőcsik Franciska, a Semmelweis filmben emlékezetes alakítást nyújtó Kovács Tamás és a S.E.R.E.G című sorozatban, valamint az Együtt kezdtük-ben látható Kövesi Zsombor alakítják. Utóbbi hozza talán a legjobban a karakterét, az Erdélyből származó, már Pesten élő, de az amerikai álmot kergető kerítőként.
A fiatal színészek hármasa alapvetően működik a filmvásznon, Törőcsik Franciska és Kovács Tamás jól hozzák az egymásra találó szerelmespárt.
A szerep kedvéért elsajátították a kalotaszegi táncok alapjait, a férfi színészeket kalotaszegi legényesezni is láthatjuk.
A további szerepekben Bubik Réka, Györgyi Anna, Lengyel Ferenc, Ertl Balázs, Rohonyi Barnabás és Znamenák István látható. Örömszülőkként Györgyi Anna és Lengyel Ferenc üde színfoltjai Káel Csaba filmjének. Nagy kár ugyanakkor, hogy a Rohonyi Barnabás és Znamenák István (antihős fiú és rendőr nevelőapja) történetszála kevésbé lett kibontva.
A Magyar menyegzőben túl gyors lezárást kapunk, ami hagy némi hiányérzetet a nézőben.
Profi táncosok és helyi lakosok a filmvásznon
A Békési Miksa forgatókönyvéből készült másfél órás alkotásban közreműködnek a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei, a zenei szerkesztő Pál István "Szalonna". A koreográfiákat Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor készítették.
Az igazán profi táncbetétek és a gyönyörű kalotaszegi népdalok olyan alapot adnak a filmnek, amiért már megéri megnézni az alkotást.
A filmvásznon a színészek és a hivatásos táncosok mellett a helyi kalotaszegi falusi emberek is megjelennek saját viseleteikben. A Magyar menyegzőt 2025 tavaszán Budapesten, valamint a Szentendrei Skanzenben forgatták, továbbá Kalotaszegen Mérán, Bogártelkén és Magyarvistán.
Erdély kincsesládája
Kalotaszeg Kolozsvártól nyugatra található, és körülbelül negyven magyarok lakta falut foglal magába. Egy olyan tájegységről van szó, ahol a leginkább őrzik az erdélyi magyar népi hagyományokat. A kalotaszegi népviselet különösen díszes, és az ott élők még ma is hordják ünnepek, családi események (esküvő, keresztelő stb.) alkalmával. Kalotaszentkirályon minden nyáron megrendezik a Nemzetközi kalotaszegi népzene és néptánc tábort.
A film producere és operatőre Lajos Tamás, látványtervezője Szendrényi Éva, jelmeztervezője Vavrinecz Krisztina, vágója Makk Lili volt. A Magyar menyegző kétmilliárd forint állami pénzből a Mol-Új Európa Alapítvány támogatásával, az MTVA és a Szupermodern Stúdió koprodukciójában valósult meg.
Csempészáru és névházasság
Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a film rendezője a ’80-as évek elején a Műszaki Egyetem hallgatójaként egy egyetemi kirándulás alkalmával jutott el Erdélybe, ahol belecsöppent egy kalotaszegi lakodalomba. Az élmény olyan nagy hatással volt rá, hogy később elhatározta, filmre viszi. Bár nem tudni, hogy a Magyar menyegző milyen mértékben táplálkozik valós eseményekből, az biztos, hogy a ’70-es, ’80-as években nem volt egyszerű átjutni a magyar-román határon. Ez a filmben is megjelenik.
„Mi ez? Román valuta” – magyarázza András Péternek, amikor barátja az autó csomagtartójába rejtett cigarettáról kérdezősködik.
Abban az időben a magyar–román határon oda-vissza gyakori volt a szúrópróbaszerű motozás, ennek ellenére például gyógyszer, színes televízió, Sokol rádió, sőt élelmiszer is jutott át Magyarországról Romániába, ahol sokszor üresek voltak a boltok polcai. A másik a névházasság kérdése.
Hivatalos úton ugyanis rendkívül nehéz volt áttelepülni Magyarországra. A procedúra évekig elhúzódhatott: az érintett elveszítette a munkáját, lakása az államra szállt, és befogadó nyilatkozatra is szükség volt.
Az egyedülállók számára – ahogy a film főszereplője, Kati esetében is – gyakran csak az érdekházasság vagy névházasság kínált megoldást. A magyar értelmiségiek viszont, akiket rendszerellenesnek ítéltek, sokszor könnyebben kaptak áttelepülési engedélyt: így igyekeztek megszabadulni tőlük.
Ez volt az erdélyi magyarok valósága a Ceaușescu-rezsimben, de Káel Csaba filmje ezeket a nehézségeket épphogy csak érinti. Helyette egy romantikus történetet kapunk, drámával, sok pálinkával és táncjelenetekkel megfűszerezve.
A táncházmozgalom öröksége a Magyar menyegzőben
A Magyar menyegzőben két műfajt próbáltak egybegyúrni. Egyrészről van egy táncfilm profi táncosokkal, gyönyörű ruhákkal, virtuóz táncokkal, kalotaszegi hagyományokkal, másrészről meg van egy jó, nem túlgondolt alaptörténet: drámával, szerelemmel és humorral átszőve. A kettő nem áll tökéletesen össze, de ettől még igényes és szerethető romantikus film született. A magyar néptánckultúra már régen megérdemelt egy hasonlót.
Akik gyerekként, fiatalként néptáncoltak, vagy jelenleg is táncolnak, azoknak biztos nagy élmény lesz a film. Akik pedig eddig idegenkedtek a műfajtól, hátha ezután kíváncsiságból ellátogatnak egy táncházba.
És ha már táncház, nagy piros pontot érdemel a film, amiért a táncházmozgalomnak is emléket állít.
A táncházmozgalom meghatározó személyiségei, többek között Sebestyén Márta, Sebő Ferenc és a Muzsikás együttes is feltűnik az utolsó jelenetekben. A Magyar menyegző fontos film lett, mert bizonyítja, hogy a magyar néptánc és népzenekultúra nem vitrinbe való, hanem élő és szerethető hagyomány. Az alkotás a Tallinni Filmfesztivál nyitófilmje volt, de Kolozsváron is tartottak premiert, valamint New Yorkban vetítették, a közeljövőben pedig Ausztrália több városában is láthatják majd a nézők. A hazai mozikban január 22-étől kezdve nézheti meg a közönség.
Pataki Sára
