Gazdag programokkal, bemutatókkal, különleges tartalmakkal ünnepel a jubileumi évben a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes. Az idén 25 éves Hagyományok Háza egy 125 éves épületben, a Budai Vigadóban lelt otthonra, a részeként működő Magyar Állami Népi Együttes 75 éves. A szintén az intézmény keretein belül működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeum és a Kárpát-medence szerte aktív Hagyományok Háza Hálózat is számos eseménnyel, kiadvánnyal várja az érdeklődőket ebben az ünnepi évben. Bemutatták a 2026-os Népművészeti jelentést, amely a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről, finanszírozási rendszeréről ad átfogó képet. A részleteket a március 19-én megtartott Szakmai Nap 2026 keretében ismertették, amelyen közel 400, a Kárpát-medence számos területéről érkező résztvevő foglalt helyet.
„Rendkívüli eredmény, hogy 2001-ben az alapítók létrehozták ezt a népművészetekkel magas szakmai szinten foglalkozó komplex intézményt, amely ma is egyedülálló egész Európában. 2016-ban kiemelt nemzeti státusszal indult el az a látványos építkezés Kelemen László főigazgatónak köszönhetően, amelynek eredménye a hazai és határon túli hálózat elindítása és a Hagyományok Háza funkciói szerint felújított méltó székhely létrejötte. A megnövekedett feladatok és intézményi létszám szükségessé tette a szervezet átalakítását, ennek köszönhetően jutott el mára az intézmény addig, hogy makroszinten tudja szinte az összes területén számba venni a feladatait” – mondta el dr. Both Miklós főigazgató. A Hagyományok Háza egy 25 részes kisfilm-sorozattal vezette fel decemberben a jubileumi évet, amely az online térben idézte fel a Ház elmúlt 25 évét kiemelve jellemző hangulatait, vállalásait.
Intenzív adatgyűjtésbe, kutatásba, hálózatfejlesztésbe kezdett a Hagyományok Háza annak érdekében, hogy a Kárpát-medencei népművészeti mozgalom jelenéről átfogó képet kapjanak a szakma és a döntéshozók. A Népművészeti Jelentés a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről, finanszírozási rendszeréről ad évről évre összefoglaló tájékoztatást. 2025-ben elsőként a Csoóri Sándor Programnak az eredményeit és statisztikáit (2017-2023) mutatta be, a 2026-os Jelentés fókuszában a népi kézműves terület áll, különösen a tudásátadás kérdése.
Kiemelendő az a reprezentatív lakossági felmérés, amely a népi kultúra és a népművészet társadalmi megítélését, valamint az ezekhez kapcsolódó fogyasztási szokásokat vizsgálja Magyarországon. „Ahhoz, hogy kijelöljünk fejlesztési irányokat, helyzetismeret szükséges: mérni kell a részvételi arányokat, a hozzáférés útvonalait és a területi, generációs különbségeket. E szemlélet mentén indítottuk el a Népművészeti Jelentést. Célja, hogy az adatok és ráfordítások áttekintésével képet adjon a népi kézművesség, a néptánc és a népzene aktuális helyzetéről, és támpontot nyújtson a szakmai és támogatási döntésekhez” – fejtette ki dr. Both Miklós.
„1982-től dolgozom a Magyar Állami Népi Együttesnél. Ez a 44 év még mindig messze van az együttes teljes, 75 éves történetétől, mégis az életem jelentős része. A hagyomány megismerése számomra egy titkokkal teli kert mélyére vezető ösvény felfedezése volt. A kert mélyén azonban nemcsak csodálatosra és felemelőre, hanem önmagamra is találtam” – mondta el Mihályi Gábor, az együttes vezetője, aki arról is tájékoztatott, hogyan emlékeznek meg a jubileumról az év során.
Május 14-én nyílik meg a Hagyományok Háza közönségtereiben a Mint a forrásvíz című, a 75 éves Magyar Állami Népi Együttest bemutató kiállítás, amely szabadon lesz látogatható a ház nyitva tartási idejében. A tárlat az együttes emlékezetes pillanataiból válogat, felidézve a társulat meghatározó tagjait és vezetőit. Végignézve az elmúlt évtizedek fotósainak munkáit mind az előadások hangulatába és látványvilágába, mind pedig a kulisszák mögé betekinthetünk átélve egy szeletet a MÁNE generációkon átívelő történeteiből.
Az együttes új bemutatóval készül októberben A bor dicsérete címmel. Az előadás szellemi terét Hamvas Béla és az általa megfogalmazott „bor mint szentség” gondolat inspirálja. „A tánc rítussá válik, a pohár emelése imává, a koccintás összekapaszkodó sorsokká. A bor egyszerre profán és szakrális. Tükör, melyben megcsillan az emberi létezés csaknem teljessége” – idézet az ismertetőből.
Novemberben megjelenik egy, a jubiláló együttest bemutató impozáns kiadvány is A múlt nem mögöttünk, hanem bennünk van címmel, amely interjú- és esszégyűjtemény is, beszámolót nyújtva elsősorban az elmúlt 5 év eseményeiről, gazdag képi anyagában pedig kitekintve a 75 éves múltra. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be Az első 75 év című filmet november 29-én, amely a Történetek a Magyar Állami Népi Együttesről sorozat hetedik epizódjaként rendhagyó módon járja be az együttes művészetének állomásait, tisztelettel adózva az alapítóknak és az elődöknek.
„5-6 éves lehettem, amikor a Magyar Állami Népi Együttest először láthattam Kárpátalján a szülőfalumban. Olyan erős hatás volt számomra, amelyet még életemben nem láttam előtte! Ott fogalmazódott meg bennem kisgyerekként, hogy én itt szeretnék muzsikálni. Ezt az érzést a mai napig igyekszem magammal hozni, amikor a Magyar Állami Népi Együttessel színpadra állok, hogy ezt az örömöt, amit én ott kaptam gyerekként, át tudjuk adni az előadásainkon” – idézte fel Pál István Szalonna, a Hagyományok Háza művészeti főigazgató-helyettese.
A jubileumi évben összesen öt múzeumi kiállításra várják a közönséget a Hagyományok Háza impozáns tereiben. Februárban nyílt meg a Tulipán és zsálya – Kertek, korok, népművészet és a Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete című dupla kiállítás, mindkettő egészen november 29-ig megtekinthető a ház nyitvatartási idejében. A júniusban nyíló Játéktól a mesterségig című kézműves tárlat a Hagyományok Háza műhelyeinek alkotóit és munkáikat mutatja be. Az Élő Népművészet című Országos Népművészeti Kiállítás pedig egy ötévente megrendezett szemle, amelynek előzményei határon innen és túl szervezett régiós kiállítások, ezek legjobb alkotásai lesznek megtekinthetők Budapesten októberi nyitással a Magyar Néprajzi Múzeumban.
A Hagyományok Háza nyáron is ünnepel, a Művészetek Völgyében visszatérő vendég az intézmény a Folkudvarral, ebben az ünnepi évben a Panoráma nagyszínpadon egy különleges műsorral, a FolkKarcok című nagykoncerttel várják a közönséget. Az intézmény az elmúlt évek gyakorlata szerint számos fesztiválba csatlakozik be, így a Mesterségek Ünnepe is elképzelhetetlen részvételük nélkül.
A Hagyományok Háza régi tervei között szerepel egy nagyszabású őszi eseménysorozat, amelyben a Ház különböző – zenei, vizuális, táncos – programjainak kínálata is megmutatkozhat. Ezt a gazdag palettát mutatja be a részben szabadtéren, részben a Hagyományok Háza belső tereiben megrendezett Fecskehajtó fesztivál, amelyet 2026 szeptemberében első ízben rendeznek meg.
Készül a Budai Vigadó 125 – Hagyományok Háza 25 fotóalbum is, a 125 éve épült székhelyről és a ma benne folyó munka egységéről. Több program és tevékenység egyidős az intézménnyel: Találkozás a néphagyománnyal, élőszavas mesemondás-képzés, komplex gyerektáncház, amelyek kezdetek óta fémjelzik a Hagyományok Háza vállalásait. Ehhez kapcsolódóan 2026 őszén a Hagyományok Háza gyűjteményeit bemutató konferenciát szerveznek szakmai résztvevők számára.
A Folknaptár a Folkrádió közösségi teréből nőtt ki, amely több mint húsz éve szolgálja a táncházas közösséget népzenét sugárzó internetes rádióként és portálként. Az évek során számos digitális szolgáltatással bővült így mára aktív, felhasználók által épített tudástér lett. A kezdeményezés 2001-ben indult a nepdal.hu oldal létrehozásával. A működtetés hátterét a Folkrádió Közhasznú Alapítvány biztosította önkéntes munkával és a közösségi hozzájárulásával. Több tízezer felhasználó és több tízezer rögzített esemény jelzi a platform jelentőségét.
A technológiai fejlődés és a növekvő igények miatt 2024-től a működtetést a Hagyományok Háza vette át stabilabb intézményi hátteret biztosítva. A Folknaptár a jubileumra megújult, kibővült a népi kézművesség területével, részletesebb kategorizálást kapott, és a Hálózat támogatásával teljességre törekvő adatbázissá válik. Stratégiai cél egy egységes, strukturált, a Kárpát-medence népművészeti eseményeit átfogó rendszer létrehozása. A fejlesztések lehetővé teszik majd az adatok testreszabott lekérdezését és más felületeken való megjelenítését is, a jövőben pedig a mesterséges intelligencia az adattisztítást, az egységes adatkezelést és a feldolgozást segíti. Ennek révén a Folknaptár nemcsak programajánlóként, hanem megbízható, korszerű tudásbázisként is működhet.
„A Hagyományok Háza célja, hogy a Folkrádió.hu máig időszerű és közhasznú funkcióit beépítse a digitális szolgáltatásai közé. A közönség által már nem igényelt funkciókból származó adatokat pedig archiválja oly módon, hogy azok publikusak és kutathatók legyenek” – mondta el dr. Süveges Antal Pál, a Hagyományok Háza Hálózatának vezetője.
