Hamvas Béla nyomdokain a bor dicséretét táncolja el a 75 éves Magyar Állami Népi Együttes. A 25 éves Hagyományok Háza pedig ősszel fesztivállal teremt új hagyományt, Fecskehajtó Kisasszony napjához kapcsolódva.
A magyar népművészet megítéléséről a HÉTFA Kutatóintézet 2025 nyarán végzett reprezentatív közvélemény-kutatást a Hagyományok Háza megbízásából. A megkérdezettek 82 százaléka óvodai foglalkozáson vagy iskolai tanórán keresztül találkozott a népművészettel, 80 százalék említette a szervezett eseményeket – például az ünnepségeket vagy falunapokat. A válaszadók 40 százaléka gyermekkorában aktívan foglalkozott a népművészet valamely ágával – például néptáncolt vagy népdalkörbe járt –, 60 százaléka látogatott el az elmúlt egy évben legalább egyszer népművészeti rendezvényre. A megkérdezettek 70 százaléka egyértelműen úgy gondolja, a népi kultúrának meg kell jelennie a nemzeti ünnepeken. Nagyjából ugyanennyien értenek azzal egyet, hogy a népművészet alkotóit az államnak támogatnia kell.
Mindez a Népművészeti Jelentés 2026 című kiadványban olvasható. Ez a több mint 400 oldalas dokumentum állt a Hagyományok Háza csütörtöki szakmai napjának fókuszában, amelyen mintegy 400, a Kárpát-medence számos területéről érkező résztvevő jelent meg. A Hagyományok Háza 2017-től több megyében, valamint Kárpátalja (Ukrajna), Erdély (Románia), Vajdaság (Szerbia) és a Felvidék (Szlovákia) területén Hagyományok Háza Hálózatot hozott létre. Ezzel nemcsak a rendezvényszervezést és a gyűjteményezést bővítették, hanem a képzéseket is kiterjesztették.
A dokumentumban az is olvasható, a magyar állam 2017 és 2025 között 26,57 milliárd forinttal járult hozzá a népművészeti terület megerősítéséhez, a Csoóri Sándor Programon (CSSP) keresztül 15712 pályázat és 3869 szervezet részesült támogatásban – azaz kilenc év alatt egy-egy pályázatra átlagosan 1,7 millió forint, szervezetekre pedig átlagosan 6,8 millió jutott. Turkálóba járás helyett autentikus népviseletek vásárlása, műhelyek eszközfejlesztése, hangszerek beszerzése, oktatás és képzés bővítése – a támogatások sokféle területet érintenek.
A jelentés azt sem hallgatja el, az amatőr néptáncegyüttesek és a támogatók között konfliktusos helyzetek alakulhatnak ki. „Ha egy helyi önkormányzat minden évben elvár egy-egy új egész estés műsort az együttestől, akkor az együttes heti egy próbáját maradéktalanul erre kell, hogy áldozza. Emiatt megszűnik az új tagok felvétele is, a néptáncegyüttes zárt közösséggé válik, és biztos úton halad a felszámolás felé, hiszen a tagok tudásukat csakis a színpadon kamatoztathatják.” Ha az amatőr mozgalomban a néptánc céljává annak művészeti tevékenységgé avatása válik – akkor épp a lényege veszik el: az örökség ápolása, ami lehetőséget ad a szórakozásra és a párválasztásra is. Egy székelyföldi kis falu képviselője erről így fogalmazott:
„Ha nincs ez a néptánccsoport, akkor ez annyira kis falu, hogy más alternatíva nincs. Van egy focipálya. Meg a kocsma. Ez segít arra, hogy ez az atomizált világ ne verje még jobban szét a fiatalokat.”
A Népművészeti Jelentés idei központi témája a népi kézműves terület. A szakmai nap egyik előadása is azt feszegette: vajon milyen esélyei vannak annak, hogy ne csak a néptánc és a népzene, hanem a népi kézművesség is a felsőoktatás része legyen.
„Az örökségről nagyon sokan azt gondolják, hogy a múltról szól. Mi az örökségről úgy gondolkodunk, azzal a jövőre akarunk hatni”
– fogalmazott a szakmai nap megnyitóján Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója.
Az intézmény 25 éves fennállását többek között öt kiállítással ünnepli: május közepén Mint a forrásvíz címmel az idén 75 éves Magyar Állami Népi Együttesről nyílik tárlat. Az együttes új bemutatóval készül októberben, A bor dicsérete című előadást Hamvas Béla „a bor mint szentség” gondolata inspirálja. A Történetek a Magyar Állami Népi Együttesről sorozat hetedik epizódjaként november végén az Uránia moziban mutatják be Az első 75 év című filmet, amely rendhagyó módon járja be az együttes művészetének állomásait.
A Hagyományok Háza régi tervei között szerepel egy nagyszabású őszi eseménysorozat, amelyben a Ház különböző – zenei, vizuális, táncos – programjainak kínálata is megmutatkozhat. Ezt első alkalommal idén szeptemberben rendezik meg Fecskehajtó fesztivál címmel. A népi hagyomány szerint a Fecskehajtó Kisasszony napja, szeptember 8-a a fecskék és más vándormadarak elvonulásának kezdete.
Tölgyesi Gábor
