Vannak rendezvények, amelyek felett eljár az idő, és vannak, amelyek minden évben képesek megújulni. A "Hajlik a meggyfa" népzenei verseny idén is bizonyította, hogy a népi kultúra a legfiatalabb generációk számára is valódi közösségi élményt és komoly szakmai kihívást jelent.
Ritka az olyan esemény a hazai szakmai életben, amely 1979 óta töretlenül, szinte megszakítás nélkül működik. A Csiky Gergely Színház és a Somogy Megyei Néptáncszövetség közös szervezésében megvalósult népzenei verseny mára messze túlnőtt Somogy vármegye határain: Zalából, Veszprémből és Baranyából is érkeztek fellépők a Hajlik a meggyfa idei megmérettetésére szombaton, a kaposvári
A statisztikák önmagukért beszélnek: 39 versenyszámban összesen 133 versenyző mérettette meg magát. Az általános iskola alsó tagozatosaitól kezdve egészen a főiskolás korosztályig minden generáció képviseltette magát, ami jól mutatja az oktatás folytonosságát. A repertoárban énekes és hangszeres szólisták, valamint népzenei együttesek – köztük citera-, furulya- és vonószenekarok – váltották egymást.
Szakmai mérce és hitelesség
A zsűri tagjai – Juhász Katalin népdalénekes és népzenekutató, Szabó Zoltán népzenész és néprajzkutató, valamint Csikvár Gábor népzenész, főszervező – nem csupán pontoztak, hanem szakmai tanácsadással is segítették a fiatalokat. Csikvár Gábor kiemelte, hogy a zsűrizés egyáltalán nem volt fárasztó, mert a résztvevők zeneisége és felkészültsége folyamatosan fenntartotta az érdeklődést.
A szakmai értékelés során összesen 3 bronz, 10 ezüst és 16 arany minősítés született, a legkiemelkedőbb produkciókat 10 esetben díjazták kiemelt arany fokozattal. Ez a siker nem csak a gyerekek tehetségét, hanem a felkészítő pedagógusok és a szülők áldozatos munkáját is dicséri.
Jubileumi népzenei verseny az alapítók nyomában
A rendezvény gyökerei egészen a Somogy Megyei Művelődési Központig nyúlnak vissza, az alapítók szellemisége pedig a mai napig meghatározza a találkozó karakterét. Csikvár Gábor főszervező úgy fogalmazott, hogy az alapítók – Olsvai Imre, Együd Árpád és Csikvár József – ma is rendkívül büszkék lennének a hallottakra, hiszen a fellépő fiatalok szakmai teljesítménye méltó módon tükrözi a verseny 1979-es indításakor megfogalmazott célokat.
A Csoóri Sándor Alap támogatásával megvalósult program bebizonyította, hogy ez a műfaj nem egy statikus, múzeumba való dolog, hanem egy dinamikusan fejlődő művészeti ág. Bár az évtizedek alatt a helyszín többször változott – a kezdeti kaposvári múzeumi helyszíntől Kiszombor-Apátin át a jelenlegi Együd Árpád Kulturális Központig –, a lényeg változatlan maradt: a népzene életereje ma is ugyanolyan erős, mint majd fél évszázaddal ezelőtt.
Hajdú Marianna
