Hetvenöt éve, 1951. április 3-án született Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes, aki a hetvenes évek derekától gyűjtött népdalokat a környező országok magyarlakta vidékein, tíz éven át tanított népdalt a Magyar Rádióban, és a táncházmozgalomban is fontos szerepet vállalt.
Felpéc község (ma Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozik) közelében, egy tanyán jött a világra. Gyermekéveit a szomszédos Gyömörén töltötte, ahova 1954-ben költözött a család. Az éneklés örömét, a népdalok szeretetét a szülői házból hozta magával. Ahogy egyszer nyilatkozta: „Nálunk olyan természetes volt, hogy énekelünk, ahogy a levegőt vettük.” A középiskolát Ménfőcsanakon végezte, gyönyörű hangjára gimnáziumi magyartanára figyelt fel, aki a népdalok felé irányította figyelmét. Ő adta először a kezébe a Kodály–Vargyas népdalos példatárat, s ő készítette föl sok megyei és országos versenyre. Sikerrel szerepelt az 1968-as Ki mit tud? és a Nyílik a rózsa című vetélkedőn, az 1970-es Röpülj páva országos népdalversenyen az első díj mellett elnyerte Kodály Zoltánné különdíját is.
Ekkor ismerkedett meg Halmos Bélával és Sebő Ferenccel, együtt a táncházmozgalom motorjai lettek.
A soproni óvónőképzőben 1971-ben diplomázott, ezután egy ideig óvónőként dolgozott Budapesten, közben 1972 és 1977 között elvégezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolát.
Első önálló népdalestjét a legendás Egyetemi Színpadon adta 1976-ban, az estet Nagy László nyitotta meg egy neki ajánlott versével. A Szólítlak, hattyú – Énekes Budai Ilonának című költemény egész életét meghatározta. Két évre rá jelent meg első önálló nagylemeze, s ugyancsak 1978-ban alakult meg budapesti fiatalokból a Vikár Béla Népdalkör, melynek haláláig ő volt a vezetője. A hetvenes évek derekától gyűjtött a környező országok magyarlakta vidékein népdalokat, első kézből sajátította el az éneklés technikáját. Emellett összesen csaknem száz az általa gyűjtött népmesék száma.
1986-tól 2021-ig tanított a III. kerületi zeneiskola népzenei tanszakán, amely később Óbudai Népzenei Iskola néven önálló intézmény lett. Oktatott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakán, 1975 óta vezetett nyaranta népzenei táborokat több helyszínen. A Magyar Rádióban 1987-től tíz éven át népdalt tanított Énekeljünk együtt címmel, 1997-től pedig Fúvom az énekem címmel vezetett műsort; utóbbival azok előtt az énekesek előtt akart tisztelegni, akiktől a gyűjtésein tanult. 2008-tól a Magyar Katolikus Rádióban szerkesztett és vezetett népzenei műsort Népdalforrás címmel. 1983 óta részt vett a KÓTA (Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége) munkájában is. Gyakran járt zsűrizni különböző népzenei minősítésekre, a népdalkörök örömmel fogadták tanácsait.
1995-ben jelent meg első CD-lemeze, Magyarország, édes hazám címmel,
2001-ben készült első mesekazettája gyermekeknek. Anyám, édesanyám című lemeze édesanyja és minden édesanya előtt tiszteleg. Székely mese-beszéd című gyerekkönyvének érdekessége, hogy a lemezmellékletén az ő előadásában hallhatók a mesék. A Vikár Béla Népdalkörrel készítette a Kossuth Lajos azt üzente című lemezt (2009). 2014-ben adták ki Elindult Mária című, karácsonyi énekválogatást tartalmazó CD-jét. Ugyanabban az évben Gréczi László beszélgetett vele a Szárnyaddal s torkod élivel... című könyvben. Két évvel később jelent meg az Elindultam a világ útján – Dalok és emberi sorsok című, CD-mellékletet is tartalmazó kötete, amelynek felépítése a Fúvom az énekem című rádióműsorhoz hasonlóan élettörténeteket is közöl a kották mellett.
1971-ben a Népművészet Ifjú Mestere címet kapta meg, 1986-ban Kodály Zoltán-díjjal, 1988-ban rádiós nívódíjjal tüntették ki. 1993-ban átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 1996-ban pedig első népdalénekesként a Magyar Örökség díjat. 2014-ben a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetésben részesült. 2016-ban Kossuth-díjjal tüntették ki magával ragadó és a tradicionális magyar népi kultúra hiteles továbbörökítését szolgáló pályája, a népzenét hiánypótló ismeretterjesztő tevékenységével népszerűsítő előadó-művészete és értékteremtő oktatómunkája elismeréseként. 2018-ban a Nemzet Művésze díjban részesült. 2023-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja lett.
Budai Ilona élete fő céljának tartotta a népdalok terjesztését, tanítását és megszerettetését, s annak a lelkiségnek az elültetését az emberek, főként a fiatalok szívében, amelyet ezek a dalok hordoznak. Számára mindig fontos volt az éneklés, tanítványaival is gyakran fellépett.
A Kossuth-díjas népdalénekes, előadóművész 72 éves korában, 2023. december 15-én halt meg Budapesten. A Fiumei úti sírkertben nyugszik.
Sírfeliratán Nagy László hozzá írt versének utolsó sorai olvashatók.
2024-ben emlékére az MMA dokumentumfilmet készített „...vágj utat árva földieknek szárnyaddal és torkod élivel!” címmel, ugyanebben az évben egykori alma matere, a soproni óvónőképző jogutód intézményében, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógia Karán, amelynek címzetes docense volt, termet neveztek el róla. Az intézmény tiszteletére rendezi meg 2024 óta a Budai Ilona Népdaléneklési Találkozót, amelyre idén a Forrai 100 – Budai 75 rendezvénysorozat részeként került sor.
