Egy súlyos betegség alatt a néptánc és a népzene jelentette a kapaszkodót Herdon Balázs számára – ez az út pedig egészen a Campus Fesztivál színpadáig vezette.
Gyerekkora óta része az életének a néptánc és a népzene, de igazán csak akkor kapott mélyebb jelentést számára, amikor egy súlyos betegséggel kellett megküzdenie. Azonban ez még csak a történet eleje. Ami akkor az erőt jelentette Balázs számára, az mára nemcsak a szenvedélye, hanem a munkája is lett egyben. Fiatalkora ellenére rengeteg dolgon ment keresztül, de ezzel azt is bizonyította, hogy nincs lehetetlen: szerepelt a Fölszállott a páva című televíziós műsorban, néptáncosként is bizonyított, majd testvéreivel zenekart alapított, ami egészen addig nőtte ki magát, hogy idén másodszor léphetnek fel a Campus Fesztiválon. Mindezek mellett pedig mára már szinte elképzelhetetlenek nélküle a Debreceni Egyetem Műszaki Karának rendezvényei.
- 2009-ben leukémiával diagnosztizáltak. Ekkor kaptam a Szatmár Táncegyüttestől egy jubileumi felvételt, ami átsegített a nehezebb időszakokon.
Ha jobban visszamegyünk az időben, már három éves koromban bejártuk a szüleimmel az egész várost, táncos csizmát és kalapot venni, talán itt kezdődött minden. A családban nem táncolt és zenélt senki, ezt mi kezdtük el a testvéreimmel. A táncot talán én, aztán öcsém, Peti, aki egyébként az őssejteket adta nekem a gyógyuláshoz – emlékezett vissza.
Külön köszönetet mondott a Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójának, Tóth Bélának, igazgató-helyettesének, Szőke Józsefnek, Mikulics Ádámnak és Filep Lászlónak, akik az első perctől segítették ezen az úton.
A zenéléssel 2015-ben kezdett el komolyabban foglalkozni, amikor öccsével szerepeltek a Fölszállott a páva című televíziós műsorban.
- Akkor kezdett el vonzani minket a népzene világa, majd a vonóshangszerek irányába kacsintottunk – idézte fel.
Amikor azt kérdeztem, miért tartja fontosnak a hagyományok ápolását, az április 27-én elhunyt Sebő Ferenc idézetével válaszolt:
„A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!”
- Ez nagyon igaz, tovább kell vigyük és adjuk, megmutatni azt, hogy milyen színes kultúránk és hagyományaink vannak. Mi ezt látjuk a legjobb módjának, hogy táncolunk, illetve népzenét játszunk, többek között a Debreceni Egyetem hallgatóságának is, nagy sikerrel. 8-10 egyetemi rendezvényen zenélünk egy félévben, azt látom a fiatalok nyitottak is rá – emelte ki.
Igazi muzsikus családja van: bár a felmenői nem zenéltek és táncoltak, rajta kívül a két testvére is játszik hangszeren. Tulajdonképpen a Szatmár Banda névre keresztelt zenekart is velük alapította, majd később csatlakoztak hozzájuk többen is.
- A legfiatalabb öcsém, Máté hegedűn, Peti nagybőgőn játszik, én pedig brácsázok, így meg is van egy hagyományos népzenekar. Aztán elkezdtünk több emberrel zenélni, Kárpátaljáról csatlakozott hozzánk Szilágyi Csaba illetve Juhász Bálint, hegedűn és tangóharmónikán, az énekesünk pedig Imre Boglárka. 2025-ben alakult meg a kilenc fős zenekarunk, ahol a magyar és a cigány népzenét ötvözzük világzenével, illetve most már saját zenéken is elkezdtünk dolgozni – ismertette.
Idén másodjára kaptak felkérést a Campus Fesztiválra, bár a nagyszínpadtól elmondása szerint még messze vannak, de bízik benne, egyszer annak is eljön az ideje.
- A környező országokban mindenhol megfordultunk már, jelenleg is van három olyan felkérés, ami határokon túl nyúlik. Szatmárnémetivel például létrejött egy közös programunk, ami rendszeres táncházakat és eseményeket biztosít az ott élőknek – mesélte Balázs.
Eddigi kedvenc koncertélménye a Campus Fesztivál volt, hiszen mint mondta, világhírű előadók mellett léphettek fel, de legjobban szülővárosában, Mátészalkán szeret fellépni.
Felvetem, hogyan tudja összeegyeztetni a próbákat, a fellépéseket a munkával és a tanulással.
- Az összeegyeztetés kérdése nehéz dolog, tekintve, hogy a Debreceni Egyetem Műszaki Karának műszaki menedzser képzését végzem, ha minden jól megy, a következő féléven a diplomámat is megszerzem. Emellett két munkahelyen is dolgozom, a Xanga cégcsoportnál és az UD Campus Kft.-nél műszaki menedzserként, ahol éttermek műszaki menedzselésével foglalkozom, emellett a Műszaki Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke vagyok, a DEHÖK-nek is besegítek rendezvények kapcsán – fogalmazott.
Hozzátette: van egy folklór nevű csapatuk, akikkel a magyar hagyományokat segítenek átadni az egyetemi külföldi diákoknak.
- Azt látom, a fiatalok abszolút élvezik ezt a fajta zenét, amit manapság az emberek mulatósnak ismernek, viszont régen ezeket hagyományosan vonószenekarok játszották, amiket feldogoztak aztán zenészek.
A hallgatóság ezért ismeri és énekli a dalokat hatalmas lelkesedéssel, és tánccal is csatlakoznak a zenei kísérethez – mutatott rá.
Végezetül azzal zárta, egyre többen jelentkeznek ebbe a folklór csapatba a magyar hallgatók közül is, ami azt mutatja, hogy a néptánc és a népzene újra menő lett.
Szerző: Gulyás Evelin
