Így mulat a magyar: utcára megy a táncház

A Hagyományok Háza idén újra megszervezi a Táncház Napját: május 9-én szombaton újra a táncházé a főszerep a Liszt Ferenc téren.

Az idei ünnepnap egyedülálló szakmai és közösségi eseménysorozattal várja a népzene és néptánc kedvelőit: élőzenével,
tánctanítási programokkal, viseletbemutatóval, múltidéző beszélgetéssel, egy különleges koncerttel és szabadtéri kézműves programokkal.

 
 
2012-ben ünnepelte a hazai táncházmozgalom a 40. évfordulóját, ekkor kapta az 1972. május 6-án az Írók Boltjában megrendezett első táncház emlékére a Táncház Napja nevet. A programok szervezéséért és koordinálásáért a Hagyományok Háza felel, amely 2012 óta vállalja a hagyományőrző mozgalom ünnepnapjának lebonyolítását. Az eseményt minden évben május elején szervezik országszerte, a Kárpát-medencében és a világ magyar közösségeiben egyaránt. A Táncház Napjának lényege, hogy egy napra népművészetünk sokszínűsége és a több mint fél évszázados táncházmozgalom értékei kerüljenek a figyelem középpontjába. Ma szerte a világban – az 1972-ben elinduló budapesti kezdeményezés hatására – fiatalok százezrei fordulnak saját hagyományaik felé, táncházakban és folkkocsmákban mulatnak, a népzenét, néptáncot pedig már óvodában elkezdhetik tanulni, és folytathatják akár az egyetemi szintig. A „Táncház módszer”, mint a szellemi, kulturális örökség átörökítésének magyar modellje komplex – a zene, tánc, élőszavas népmesemondás, népszokások felelevenítése –, szórakozási, közösségi, művelődési alkalmat kínál a ma embere számára. A „Táncház módszer”, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje az UNESCO reprezentatív listájára 2011-ben került fel.

 
Egész napos programok
 
 

Május 9-én délután a Liszt Ferenc téren tánctanítási programokkal, élőzenével és néptáncoktatókkal, valamint szabadtéri kézműveskedéssel várják az érdeklődőket. – Az Írók Boltjánál elhelyezett emléktáblát ilyenkor koszorúzzuk meg – mondja Dr. Árendás Péter, a Hagyományok Háza Népzenei Szakcsoport vezetője, hozzátéve, hogy idén a Táncház napja alkalmából egy olyan ünnepi népzenei koncertet tervez közösen a Hagyományok Háza és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, amelyben öt népzenekutató szellemi öröksége elevenedik meg: a 125 éve született Domokos Pál Péter és Rajeczky Benjamin, a 120 éve született Manga János, valamint a 100 évvel ezelőtt született Kallós Zoltán és Pesovár Ernő népzenei gyűjtéseiből válogatnak. A koncerten a népzenei műfaj jól ismert énekesei és hangszeres előadói lépnek fel, az esti programsorozat a Zeneakadémia nagytermében zajlik, május 9-én este fél 8-as kezdettel.

Világtáncház

A programsorozat része továbbá a „Világtáncház” is, amely egy innovatív online közösségi projekt. Évente egy-egy tájegység vagy település zenei és táncos öröksége – idén Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából Bonchida és Válaszút táncai és zenéje – elevenedik meg. A világ minden táján működő néptáncegyüttesek videókat küldhetnek be a projekt keretében, amelyekből egy összevágott, az interneten is elérhető felvétel készül, bemutatva, hogyan táncol a világ egy adott zenei folyamatra egyszerre. Mindez erősíti a közösséghez tartozás élményét. A Táncház Napja és a Világtáncház programjai erősítik a
magyar népzene és néptánc élő hagyományát, közösséget építenek és lehetőséget teremtenek az autentikus kultúrák megismerésére és átélésére Magyarországon és a világ minden táján.

A 2026-os programsorozat különleges záróeseménye lesz Sebő Ferencre, a táncházmozgalom alig két hete elhunyt egyik meghatározó alakjára való megemlékezés. Sebő Ferenc énekes, népzenekutató, zenetörténész 1947-ben született Szekszárdon. Építészmérnökként diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen. Itt ismerkedett meg Halmos Bélával, akivel József Attila- verseket kezdtek játszani: Halmos–Sebő-duóként az énekelt versek tolmácsolóiként váltak
ismertté. A magyar táncházmozgalom meghatározó alakjaként megszerettette a fiatalokkal az erdélyi magyar népzenét és néptáncot, Timár Sándorral közösen elindították a magyar táncházmozgalmat. 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán szerzett diplomát. Pályafutása során az MTA Zenetudományi Intézetének kutatójaként, 1996 és 2001 között az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként, 2002 és 2011 között pedig a Hagyományok Háza alapító szakmai igazgatójaként is tevékenykedett. Egy ország szerette meg a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő zsűrijének elnökeként. Zeneszerzőként több, mint harminc lemez fűződik a nevéhez, de számos film- és színházi kísérőzenét is írt. 2012-ben Kossuth-díjjal, 2014-ben a Nemzet Művésze címmel ismerték el munkásságát. A Hagyományok Háza este 20 órától virrasztást szervez a tiszteletére, ahol zenészek és közösség
együtt idézhetik fel munkásságát, megnyitva ezzel a helyszínt a közös zenélésre, beszélgetésre
és emlékezésre.


Szentei Anna

text