Fájdalmas búcsú, beszélgetés és egy rendkívüli közösség – a polgármester meghatóan beszélt a településről
Fülén a táncház nem csupán a népzene és a néptánc ünnepe, hanem egy olyan közösségi tér, ahol generációk kapcsolódnak egymáshoz. A polgármester szerint Sebő Ferenc látogatása is megerősítette, hogy a hagyomány akkor él igazán, ha az emberek valóban megélik, nemcsak őrzik.
Füle életében a táncház nem csupán kulturális program, hanem valódi közösségformáló erő. A település évek óta tudatosan építi hagyományőrző rendezvényeit, amelyek közül a fülei táncház az egyik legfontosabb. Itt nemcsak a népzene és a néptánc kap szerepet, hanem a közösségépítés, a gyermekek nevelése és a helyi identitás erősítése is. A polgármester pedig kiemelten ügyel arra, hogy ezt a hagyományt megőrizze a településen.
A település számára különösen emlékezetes maradt Sebő Ferenc látogatása, aki személyesen is ellátogatott a fülei táncházba. A polgármester szerint ez életének egyik utolsó útjai közé tartozott, és Sebő Ferenc órákon át beszélgetett, mesélt, figyelt, valódi érdeklődéssel fordulva a helyi közösség felé. Gyurkó Lászlóval, a város vezetőjével beszélgettünk a búcsúról, a hagyományként fennmaradt és megőrzött táncházról és a településről.
Milyen emberként maradt meg Sebő Ferenc, amikor személyesen ellátogatott Fülére?
Sebő Ferenc neve önmagában is hitelesítette ezt a fajta táncházi kultúrát, hiszen korábban az alapítvány egyik kurátora is volt. Amikor ellátogatott hozzánk, nemcsak egy legendás népzenészt ismertünk meg, hanem egy rendkívül nyitott, közvetlen és figyelmes embert. Több mint három órán át beszélgettünk vele, és még utána is maradt volna tovább. Nemcsak mesélt, hanem kérdezett, érdeklődött, valódi figyelemmel fordult mások felé. A helyi zenekar az egyik szerzeményét is előadta neki, amit nagy örömmel fogadott. Számunkra az maradt meg leginkább, hogy számára nem a rendszerezés volt a legfontosabb, hanem a megélés. A népzene, a hagyomány és az emberi kapcsolatok valódi átélése, ez volt az ő világa, és ezt a szemléletet szeretnénk mi is tovább vinni.
Hogyan lett egy egyszerű próbateremből valódi közösségi és nevelési tér Fülén?
A Sudri Néptáncegyüttes befogadása számunkra jóval több volt, mint egy hely biztosítása egy tánccsoport számára. Olyan közösséget kaptunk, amely egyszerre szolgálja a hagyományőrzést, a gyermeknevelést és a település jövőjét. A gyerekek nemcsak néptáncot tanulnak, hanem a délutáni tanulásban is segítséget kapnak, közösen készítik el a házi feladatokat, miközben biztonságos, figyelmes közeg veszi őket körül. Mi biztosítjuk hozzá a helyszínt, a fűtést és a működés feltételeit, a szakmai munkát pedig egy nyugdíjas pedagógus házaspár végzi, akik napi szinten foglalkoznak velük. Ez a modell egyszerre családias, emberközeli és valóban közösségépítő.
Miért mondják azt Fülén, hogy a templomuk valójában tíz falu temploma?
A templomunk számunkra nemcsak vallási helyszín, hanem a térség összetartozásának szimbóluma is. Úgy tartjuk, hogy évszázadokkal ezelőtt tíz település közösen építette, ezért nevezik sokan „tíz falu templomának”. Ez jól mutatja, hogy ezek a falvak történelmileg mindig is egymásra voltak utalva. Mi ma is ebben a természetes közösségben gondolkodunk: szeretnénk, ha a környező települések nem különálló pontok lennének, hanem újra egy együttműködő kulturális térséget alkotnának. A néptánccsoport is ennek az összefogásnak az egyik legszebb példája.
Miért kell egy fejlődni akaró falunak néha éppen a saját besorolásával megküzdenie?
Füle helyzete ebből a szempontból különösen nehéz. Bár a székesfehérvári járáshoz tartozunk, annak gazdasági mutatói miatt számos pályázati lehetőségtől elesünk. Papíron egy erős térség részei vagyunk, a valóságban azonban ugyanazokkal a problémákkal küzdünk, mint sok kisebb, leszakadó település. Ez azt jelenti, hogy sokszor pont azokhoz a támogatásokhoz nem jutunk hozzá, amelyekre a legnagyobb szükségünk lenne. Ezért számunkra minden helyi kezdeményezés felértékelődik, különösen azok, amelyek közösséget építenek és hosszú távon megtartó erőt jelentenek.
Mi az oka annak, hogy kiemelkedő eredményeket érnek el a fülei gyerekek néptáncban?
A Sudri Néptáncegyüttes kiemelkedő eredményeinek alapja a több évtizedes szakmai háttér és a tudatos közösségépítés. Az együttes története egészen az 1970-es évekig nyúlik vissza, amikor Tata városában megalakult az a néptáncos közeg, amelyből később a mai szakmai szemlélet is kinőtt. A vezetők nem előzmények nélkül érkeztek: egyikük édesanyja a tatai néptánciskola alapítója volt, így a néptánc szeretete, pedagógiai szemlélete és szakmai tudása családi örökségként van jelen. A Néptáncegyesület története szerint a cél kezdetektől nem csupán a táncok megtanítása volt, hanem a hagyomány átadása, a közösség formálása és a gyermekek személyiségének fejlesztése is. Ez Fülén is jól látható, hiszen a gyerekek nemcsak próbákra járnak, hanem egy olyan közegbe érkeznek, ahol fegyelem, figyelem, közösségi élmény és valódi emberi kapcsolatok veszik körül őket. A néptánc mellett értékrendet, tartást és önbizalmat is kapnak. A szakmai munka következetes, ugyanakkor családias és emberközeli, ezért a gyerekek motiváltak és hosszú távon is megmaradnak ebben a közösségben.
Szellák Szabina
