Népzenei konferenciát és kerekasztal-beszélgetést szervezett a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet A közösségekben élő népzene megtartó és identitásformáló szerepe címmel. A Pro Scientia Naturae Alapítvány székházában zajló szakmai tanácskozás olyan kérdéseket állított a középpontba, amelyek identitásunk, közösségi kultúránk és hagyományaink továbbörökítésének szempontjából is meghatározóak.
A program során a résztvevők a népzeneoktatás, a közösségépítés, a hagyományőrzés és a digitális kultúraközvetítés aktuális kérdéseit járták körül hazai és magyarországi szakemberek közreműködésével.
A megjelenteket Kormányos Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója köszöntötte. A tanácskozást Bartók Béla magyar zeneszerző gondolatával vezette fel: „A zene nem csupán hangok összessége, hanem a lélek legmélyebb kifejeződése.” Burány Béla néprajzkutató mellett mgr. Bodor Anikó népzene-pedagógust, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egykori munkatársát, a népzenei archívum létrehozásának kezdeményezőjét említette, akinek az emléke előtt ezzel a konferenciával is szeretnének tisztelegni.
– A népzene nem csupán kulturális örökség, hanem közösségteremtő erő és az identitás őrzője is. Ezt mi pontosan tudjuk, akik multikulturális környezetben élünk, és nap mint nap más kultúrák hatásával szembesülünk. Nemcsak az anyanyelvünket, hanem a zenei anyanyelvünket is meg kell erősítenünk. Úgy vélem, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet a szakmai mentorprogramjaival, a képzéseivel igyekszik megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Említhetném például a Tisza menti népzenei hálózatot és az ott tevékenykedő oktatókat, fiatalokat, de természetesen számos olyan szórványtelepülésről is beszélhetnénk, ahol a mai napig éltető erő a népzenei képzés. Köszönet illeti mindazokat a népzenészeket, oktatókat, adatközlőket, közösségszervezőket, akik munkájukkal hozzájárulnak, hogy kulturális örökségünk tovább éljen. Az ő tevékenységük nemcsak kulturális szolgálat, hanem közösségépítés és értékőrzés is.
Kudlik Zoltán, a Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság művelődéssel megbízott segédtitkára szerint a népzene egy közösség lelki öröksége, történelmi emlékezete és önkifejezési formája.
– A vajdasági magyarság életében a népzene nem csupán művészeti érték, hanem a megmaradásunk eszköze is. A közösen énekelt dalok, a táncházak, a népzenei táborok, a gyermek- és ifjúsági csoportok mind olyan közösségi terek, ahol a fiatalok nemcsak dalokat tanulnak, hanem megtapasztalják az összetartozás érzését. Megtanulják, hogy egy magyar közösség részei, amelynek múltja és hagyománya van, és jövője is lehet. Különösen fontos ez egy olyan korban, amikor a globalizáció és a digitális világ egyszerre kínál számtalan lehetőséget és jelent kihívást a kisebb közösségek számára. A gyorsan változó világban könnyen elveszhetnek azok a kapaszkodók, amelyek korábban természetes módon kapcsolták össze az embereket. A népzene azonban képes hidat teremteni a generációk között, megszólítani a gyermeket, a fiatalt és az időseket is – hallottuk Kudlik Zoltántól, aki hozzátette, a tanácskozás lehetőséget kínál a közös gondolkodásra a népzene jelenéről és jövőjéről.
Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke felszólalásában három témát érintett: a hagyományok és a modernitás kapcsolatát az irodalmi és a népművészeti kutatásban, az identitás és a lokalitás egybekapcsolódását – sorra vette a szakemberek nevét, akik ezeknek a kérdéseknek a feltárását és bemutatását tűzték ki célul a múltban és a jelenben is – és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szerepét. Kifejtette, a hagyomány és a modernitás azért kapcsolódik egybe, mert a népzene kutatása a paraszti kultúrához kötődik, mely a mai világban jelentős átalakulását, fellazulását éli, és a modernitás kihívásaira kell valamilyen szinten válaszolnia. A vajdasági magyarság kisebbségi sorsban él, egyúttal a népzenekincse sokrétű és gazdag, amit a kutatások eredményei is igazolnak. Rámutatott, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szerepe rendkívül jelentős, hiszen az intézményesített kutatás azt mutatja, hogy olyan háttérintézménye van a vajdasági magyarság tudományos és kulturális életének, amely összegyűjti, koordinálja, erősíti, megőrzi a vajdasági magyar népművészeti hagyományokat.
A megnyitón közreműködött a zentai Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület Szikra leánykara Apró Boglárka vezetésével.
A konferencia plenáris előadását dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója tartotta Folk_ME – A népzeneoktatás megújítása digitális eszközökkel címmel. A népzenei örökség korszerű továbbadásának lehetőségeit a Folk_Media & Education Programmal szemléltette.
A sajtónak adott nyilatkozatában rámutatott, értekezésében arra összpontosít, hogyan tudják a legújabb multimédiás digitális eszközöket a népzene oktatásához használni, hogy még mélyebben és részletesebben feltárják a népzene szerkezetét és strukturálódását.
– Képzeljenek el például egy vonósnégyest vagy egy kamarazenei előadást, amelyet videón meg lehet nézni, de nem csak hagyományos módon, hiszen lehetőség nyílik arra is, hogy az egyes hangszeres szólamokat külön kihangosítsuk vagy éppen lenémítsuk. Vagy például egy hegedűs játékát közelről is megfigyelhetjük, akár lelassított felvételen, részletesen követve a kézmozdulatokat, a vonó irányát, illetve azt, hogyan építi fel a díszítéseket a zenében. Ilyesmi korábban nem volt lehetséges, és ezáltal akár a legkisebb, legeldugottabb településeken is, ahol csupán egy laptop és internetkapcsolat áll rendelkezésre, azonnal megnyílhat egy rendkívüli tudásközpont. Így a népzeneoktatás valóban szélesebb körben is hozzáférhetővé válik.
Dr. Both Miklós megemlítette, 2025-ben a Hagyományok Háza a Folk_ME-keretrendszert a hagyományos kézművesség területére is kiterjesztette, és Craft_ME néven új platformot indított.
A tanácskozás folytatásában előadások hangzottak el, melyek során például mgr. Hajnal Jenő Szétszórva volt, de egybegyűlt címmel beszélt Bodor Anikóról, Birinyi József népzenész, népzenekutató pedig ugyancsak rá emlékezve tekintette át a vajdasági népzenei hagyomány éltető lehetőségeit.
A vajdasági népzenei mozgalom jelenlegi helyzetéről és lehetőségeiről szóló kerekasztal-beszélgetésben, melyet Juhász Gyula moderált, részt vett Csonka Ferenc népzenész, népzene-pedagógus, Kisimre Szerda Anna népzene-pedagógus, népdalkörvezető, Németh István népzenekutató, -gyűjtő, Szabó Annamária népi énekes, népdaltanár, Kónya Sándor népzenekutató, -gyűjtő és Tóth Rozália népi énekes.
Előtte Tóth Rozália csókai hagyományőrző énekes népdalcsokorral mutatkozott be Csonka Ferenc és zenésztársai kíséretében, közreműködött az előadó lánya, Tóth Katalin.
A rendezvény megvalósítását a Csoóri Sándor Alap támogatta.
