A flamencótól a balkáni rezesbandákon át a cigány hallgatókig és a jazzes ritmusokig a cigány kultúra lenyűgöző sokszínűségét mutatják be augusztus 8-án. A Nemzetközi Cigány Dal Napja fesztivált a legendás észak-macedón énekes, Esma Redžepova születésnapján rendezik meg idén a fesztivált, amely az ő emléke előtt tiszteleg, halálának tizedik évfordulója alkalmából.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja Rostás Mihály „Mazsi” fesztiváligazgató kezdeményezésére, a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében öt magyarországi városban, valamint hat külföldi helyszínen közel harminc fellépő zenekarral várja a közönséget. A szervezők arra biztatnak mindenkit, hogy merüljenek el a felejthetetlen zenei élményekben, jobban megismerve a cigány kultúrát és a saját kulturális sokszínűségüket is.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja jelentősége
Rostás Mihály „Mazsi”, a Nemzetközi Cigány Dal Napjának ötletgazdája, művészeti vezetője és főszervezője az elmúlt évtizedekben négy kontinens, több mint harminc országában koncertezett a Kossuth-díjas és Womex életműdíjas Lakatos Mónika és a Romengo zenekar vezetőjeként és menedzsereként. Megtapasztalva és cigányul szót értve a különböző országok cigányzenei fesztiváljaival és cigányzenekaraival hívta életre a Nemzetközi Cigány Dal Napja hiánypótló kezdeményezést és egyben a nemzetközi cigányzenei együttműködésekért sokrétűen tevékenykedő Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózatot egyaránt. Rostás Mihály „Mazsi” szerint azonban a rendezvény jóval többet jelent egy hagyományos zenei fesztiválnál.
A Nemzetközi Cigány Dal Napjának az ereje a kulturális mélységében rejlik
– fogalmaz. Szerinte a cigányság Európa egyik legnagyobb és legkülönlegesebb közössége, amely valamennyi uniós országban jelen van, miközben mindenhol magába építi annak az országnak a kulturális sajátosságait, ahol él. Hiába egységes Európa-szerte a cigányzene, mégis minden országban más árnyalatot kap. Ahogy Magyarországon a magyar népzene hatott az oláh cigányzenére, ugyanúgy Szerbiában, Horvátországban vagy Spanyolországban is formálja az adott ország kultúrája a cigányzenét. Éppen ez teszi ennyire izgalmassá.
A Nemzetközi Cigány Dal Napja nemcsak műfajában különleges, hanem szerkezetében is. Az esemény ugyanazon a napon több országban és több helyszínen zajlik egyszerre, hosszú távú céljuk pedig, hogy az Európai Unió mind a 27 tagállamában megrendezzék.
A program egyik legmeghatóbb pillanata minden évben, amikor cigány és nem cigány zenekarok közösen éneklik el a cigányság nemzetközi himnuszát, a Gelem, Gelem című dalt.
A nem cigány előadók saját műsorukba is beemelnek cigány dalokat, ezzel is erősítve a kultúrák közötti párbeszédet. Rostás Mihály szerint az elmúlt öt év legnagyobb sikere nem csupán a fesztivál növekedése, hanem az a nemzetközi érdeklődés, amely évről évre erősödik.
Nagy büszkeséggel tölt el, hogy egyre többen szeretnének partnerként csatlakozni a Nemzetközi Cigány Dal Napjához. Egyre ismertebb a fesztivál nemzetközi szinten is, és olyan zenekarokat is meg tudunk hívni, akik tovább emelik a rendezvény rangját
– tette hozzá. Legalább ennyire fontosnak tartja azonban azt is, hogy lehetőséget adjanak azoknak az előadóknak, akik ritkán kerülnek színpadra.
A fesztiváligazgató szerint a cigányzene legnagyobb értéke nem csupán a dallamokban, hanem az általuk továbbörökített tudásban rejlik:
A dalokban benne vannak őseink történetei, örömei, fájdalmai, életérzései. Olyan szavakat is megőriznek, amelyeket a hétköznapokban már rég nem használunk. Ha ezek a dalok nem maradnának fenn, velük együtt a nyelvünk egy része is eltűnne
– hangsúlyozta. Úgy véli, a cigány kultúra továbbadása nem tudatos tananyag, hanem természetes családi örökség. „Nem úgy élünk, hogy most éppen kultúrát őrzünk. Így tanultuk a szüleinktől, és ugyanígy adjuk tovább a gyerekeinknek és az unokáinknak a nyelvet, a táncot, a dalokat és a szokásokat. Az is magától értetődő, hogy a gyerekek ott vannak a koncerten. Így lesz élő a kultúra” – hangsúlyozta.
A rendezvény egyszerre tiszteleg a roma kultúra előtt és hidat épít a különböző nemzetek között.
Az augusztus 8-i fesztivált idén is két kapcsolódó esemény vezeti fel: a Lakatos Mónika Folk7Fesztivál és Workshop, valamint a Balaton GipsyFest, amelyek tovább erősítik azt a küldetést, hogy a cigány kultúra értékei minél szélesebb közönséghez jussanak el.
Bényei Adrienn
