Bartók Béla népdalgyűjtéseinek teljes forrásanyagát közzéteszi a Zenetudományi Intézetben működő Bartók Archívum új adatbázisa. A források betekintést nyújtanak a bartóki népdalfeldolgozások keletkezésének mélyrétegeibe.
Bartók Béla műveinek körülbelül egyharmada népdalfeldolgozás, amelyekben a zeneszerző túlnyomórészt saját, mintegy tízezer dallamból álló, nemzetiségektől származó népdalgyűjteményéből válogatott. A Népzene Bartók műveiben elnevezésű új adatbázis azt a népzenei hátteret tárja fel, amely megragadta Bartók Béla alkotói fantáziáját.
Az adatbázis révén válaszokat lehet találni olyan kérdésekre, mint például hogy miként jegyezte le Bartók Béla a dallamot a gyűjtéskor, milyen megjegyzéseket fűzött hozzá, és hogyan pontosította lejegyzését olykor több évtized elteltével.
A népdalok fonográffelvételei és különböző lejegyzései meglehetősen közeli, árnyalt képet adnak a művek forrásául szolgáló dallamokról. A forrásokból kirajzolódik, hogyan viszonyult Bartók Béla a népi forrásdallamhoz, milyen esetekben ragaszkodott szigorúan a lejegyzés betűjéhez és mikor kezelte szabadabban az eredeti dallamot.
Az adatbázis a Bartók-művekben felhasznált népi dallamok minden elérhető írott és hangzó forrását közreadja, így olyan kéziratos források válnak szabadon hozzáférhetővé, amelyek eddig csupán a kutatók szűk köre számára voltak elérhetők.Különösen értékesek a népdalgyűjtések elsődleges forrásai, a gyűjtőfüzetek, valamint a fonográfhengerre rögzített historikus hangfelvételek és az egyes népdalok gyűjtéskor megörökített “pillanatfelvételei”.
Az adatbázis, amely alapvetően Lampert Vera Népzene Bartók műveiben című kötetén alapul, a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása közreadásával párhuzamosan, folyamatosan töltik fel. Az adatbázis az bartok-nepzene.zti.hu oldalon érhető el.
----------------
Népzenészek Bartókról:
Herczku Ági: “Bartók Béla is felhívja a figyelmünket a személyes élmény mindent elsöprő hatására és tanulságára: hogy az előadásmód percről percre változó árnyalatai, a variálókészség gazdagsága, az egyszeri és megismételhetetlen pillanatok varázsa visz mind közelebb és közelebb a népzene megértéséhez, és szépségének igazi felfedezéséhez (…) Bartók Népzenénk és a szomszédok népzenéje című tanulmányában szerepel egy nagyon fontos mondat: a szomszédaink népzenéjének ismerete nélkül soha nem fogjuk sem megismerni, sem megérteni, sem megszeretni saját népzenénket. Ez szerintem egy kulcsmondat.”
Hamar Dániel (Muzsikás): “Bartók élete gyökeres fordulatot vett a népzenével való találkozás hatására: klasszikus zeneszerző zongoraművészből népzenegyűjtő tudóssá vált, és amikor visszatért a zeneszerzői pályára, minden élményét, amit a gyűjtések alatt átélt, belekomponálta a műveibe. Ezek az élmények éltere szólóak (…) Bartók és Kodály gyűjtőútjaik során élményszerűen találkoztak a népzenével, elragadtatással írtak az egyszerű falusi emberek, asszonyok énekléséről a falusi muzsikások zenéléséről. Mindketten világraszóló életművet alkottak, a 20. század legnagyobb zeneszerzői között vannak, műveik jelenetős részében érezhető a népzenével való találkozásuk hatása.”
Kelemen László: “Ekkor jöttem rá, hogy ennek az embernek beleégett a lelkébe és a gondolataiba minden egyes dal, amit gyűjtött.”
Eredics Gábor (Vujicsics): „Mindig is a bartóki hozzáállást igyekeztünk képviselni a délszláv zenei kultúra befogadása érdekében. A legtöbbet a magyar közönségnek játszottunk. Szerettük volna, hogy ez a közeg még befogadóbb legyen. Oldani a történelmi sebek ejtette rossz előítéleteket. Megmutatni, hogy ezek szép zenék, jó táncok, jó dallamok. És hogy mennyi minden köti össze ezeket a népeket és kultúrákat… Mi voltaképpen azt képviseljük, amit Bartók. Hogy – hangozzék bár pátoszosan – a népek testvérré váljanak, és közben magyarként ugyanezt a hazát vigyük előre.”
