Erdély legjei – Kolozs megye: Kalotaszentkirály

Kalotaszegen van egy község, amely kitűnik környezetéből, olyan, mint egy kis nyugat-európai település, ahol rend van, tisztaság és korszerű beruházások: fél olimpiai úszómedence, focipálya, modern kollégium. Kalotaszentkirály már 2005-ben, az EU-csatlakozás előtt megkapta az Európai falu kitüntetést, a polgármester és alpolgármester szerint ez elsősorban a csapatmunkának és a tenni akaró helybélieknek köszönhető. (Videó: Varró-Bodoczi Zoltán)

Kalotaszentkirály község öt faluból áll, a községközpont Kalotaszentkirály–Zentelke, a központtól nyugatra Magyarókereke, északra Malomszeg, keletre Kalotadámos és  Jákótelke helyezkedik el. Összesen 1650-an lakják, 75 százalékuk magyarok. Az Európai falu kitüntetést már 2005-ben megszerezték, akkor Romániában csak 20 település kapta meg ezt a címet, és erre most is nagyon büszkék.

Póka András György polgármester szerint az anyagi lehetőségeik mindig is szűkösek voltak, ezért tudták, hogy az egyetlen lehetőségük az uniós pénzek lehívása, és ennek érdekében minden lehetőséget megragadtak. Így építették ki a szennyvízhálózatot mind az öt faluban, aszfaltoztak le az összes utat, illetve egy mezőgazdasági és erdészeti infrastruktúra-fejlesztő pályázat keretében leaszfaltoztak egy 6 kilométeres erdei utat és leköveztek a községben több mint 30 kilométer mezei utat is. Van már sportpályájuk és félolimpiai úszómedencéjük is, amivel a régióban csak ők büszkélkedhetnek.

 
A község tagja a Napoca Porolissum kistérségnek is, ahol kisebb pályázatokat sikerült benyújtaniuk. Ennek keretében egy napkollektoros rendszert építettek a kollégiumuk épületére, amivel meleg vizet biztosítanak a bentlakásnak és a konyhának. Jelenleg épül egy sportbázis az iskola területén, és a térfigyelő kamerarendszert is kiépítettek az egész községben, a közbiztonság érdekében.

Járványmentes időszakban 15-20 ezer turista fordul meg ott évente
A község tájházát az elmúlt 6 évben sikerült felújítani, a „24. órában sikerült megmenteni bizonyos eszközöket”, és a házat is megvásárolta, felújította az önkormányzat. A tájház mellett a Szent István park található a Szent István-szoborral, mivel a község tagja a Szent István király nevét viselő települések szövetségének a Kárpát-medencében. Ezt 21 település alkotja, és minden évben más helyen tartanak közgyűlést, „így tartják a kapcsolatot a magyarsággal”.  

A turisták különösen szeretik ezt a térséget. Mivel a Székelyföld és Budapest között valahol félúton található, a polgármestert szerint a magyarországiak gyakran beiktatnak egy éjszakát Kalotaszentkirályon. Járványmentes időszakban 15-20 ezren látogatják a falut évente, a zöme a vendégeknek magyarországi, de volt már vendégük Lettországból, Japánból és Argentínából is, főleg a népzene- és néptánctáborokban. Az egyik panzió kapuja

Azoknak a turistáknak, akik nem csak egy-két napot töltenek el a községben, csillagtúrákat szerveznek, hiszen nem messze van a jósikafalvi vízgyűjtő, a havasrekettyei vízesés és a Vigyázó-hegység. De a turisták felkeresik a felszegi épített örökséget is, a református templomokat, és néhányan még Tordára, Kolozsvárra és Torockóra is elmennek. Rendezvényeket is szerveznek a szórakoztatásukra, ilyen a nemzetközi népzene- és néptánctábor, amelyen 400-500 vendég szokott részt venni, de van szüreti bál, csipkebogyó fesztivál és községnapok is, a polgármester szerint minden lehetőséget megragadnak, hogy oda csábítsák a turistákat.

Korszerű kollégiumot építettek a környékbeli és helyi magyar diákoknak
Péter György-Árpád alpolgármester szerint az iskola nagyon fontos egy falu életében, mivel a következő generációkat nevelik ott. Iskolájuk 360 éves, a főépületet a 2000-es években újították fel, majd elkezdődött a kollégium kiépítése is, amit 2011-ben fejeztek be. „Modern étkezdéje és hálóterme van, és elsősorban azért épült, hogy a magyar anyanyelvű diákokat ide hozzuk a környék magyarlakta falvaiból” – magyarázta.

Az alpolgármester elmondta, a környékbeli diákokat hetente ingáztatják, hétfőn érkeznek meg és péntek délután mennek haza. És mivel úgy gondolják, hogy a gyerekeknek nem csak a tanulási, hanem a kikapcsolódási lehetőségeket is biztosítani kell, ezért építették a sportpályát és uszodát is a kollégium mellett, ami által „nívósabb oktatást lehet biztosítani”.

Péter György-Árpád szerint a helyi iskolából kikerülő diákok nagy része felsőoktatási intézményben folytatja a tanulmányait. Az egyetemet végzők közül kevesen térnek vissza, akik viszont valamilyen mesterséget tanulnak, azok Kalotaszentkirályon telepednek le, ott alapítanak családot. Sajnos lassan, de fogy a lakosság, ám a polgármesteri hivatal abban bízik, hogy a beruházások által többen telepednek majd vissza, mivel igyekeznek olyan lehetőségeket, programokat biztosítani, amivel a fiatal generációk számára is érdekesek tudnak lenni.

„Élni akaró közösség a kalotaszentkirályi, akiért megéri dolgozni”
A község fejlesztése nem áll meg itt, ugyanis sok mindenre szükség van még. Elsősorban a gázellátás az, amit a következő években meg szeretnének oldani, hiszen jelenleg mindenki fával fűt. Régóta tervben van egy új kultúrotthon megépítése is, és szeretnének olyan programokat szervezni, amivel a fiatalok letelepedését segíthetik. Bár most nem igazán lehet mozogni a járvány miatt, szeretnék „feltölteni kulturális élettel a lakosság mindennapjait”, mivel úgy érzik, erre is nagy szükség van. Péter György-Árpád szerint az eddigi sikerek is a pályázati lehetőségnek köszönhették, és a pályázást a továbbiakban is folytatni szeretnék. „A csapat megvan, a lakosság mellettük van, így sikerülni fog” – jelentette ki.

Póka András Gyürgy polgármester szerint egy élni akaró közösség a kalotaszentkirályi, akiért megéri dolgozni. Mint fogalmazott, ők próbálnak lehetőségeikhez mérten hozzáadni a község életéhez, és minél több projektben részt vesznek. Szerintük csak akkor lehet fejlődni, ha a törvényeket határozottan betartják és betartatják.

 „A siker kulcsa a jó csapat, akik határozott és összehangolt, következetes munkát végeznek. Jó csapat van a polgármesteri hivatalban és az önkormányzatban is, és mi már a 2000-es évek elejétől tudjuk, hogy egy közös ladikban utazunk, és csak akkor lehet előre haladni, ha összpontosítunk, és egy irányba húzzuk az evezőinket” – fogalmazott az elöljáró.


 






Lőrincz Anna

text