75 éves Sebő Ferenc

Ez a zárt körben tenyésztett kis tudásanyag lassan beépül a magyar kultúra szövetébe

Február 10-én, azaz ma ünnepli hetvenötödik születésnapját Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója, a nemzet művésze. Összeállításunkban a zenetudóssal korábban készített interjúinkból is szemezgetünk.

Sebő Ferenc Szekszárdon született egy katonatiszt fiaként, aki 1944 őszén csapatával három hétig védelmezte a Gyimesi-szorost a hatalmas túlerőben lévő szovjetek ellen. Gimnáziumi tanulmányait Székesfehérváron kezdte, emellett zongorázni és csellózni tanult, az érettségit a budapesti Eötvös József Gimnáziumban tette le. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, néhány évig építészként dolgozott. Egyetemi évei alatt a BME szimfonikus zenekarában csellózott. Halmos Bélával, aki évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi kollégiumban énekeltek, gitároztak, megzenésített József Attila-verseket adtak elő, Sebő a Rejtelmeket és A hetediket ma is énekli. Berek Kati színésznő e versek közül néhányat felvett az Egyetemi Színpadon előadott műsorába, ahová őket is meghívta, később már együtt járták az országot. A Halmos-Sebő duó idővel együttessé bővült, historikus énekeket, gitárral kísért népdalfeldolgozásokat és énekelt verseket adtak elő.

  A Sebő-Halmos duó
Sebő Ferenc még egyetemista volt, amikor a rádióban Sárosi Bálint népzenei sorozatában meghallotta a széki zenét. Érdeklődése az autentikus hangszerek – brácsa, citera, tekerőlant – felé fordult, és a Martin György néprajzkutatónál hallott népzenei felvételek hatására a gyűjtésbe is bekapcsolódott. A legendás koreográfus, Timár Sándor megkeresésére lett a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője, ahol a néptáncokat is tanulmányozták.

 Sárosi Bálint sorozatai különösen fontosan voltak Sebő Ferenc életében, erről a 061-nek korábban adott interjúban így fogalmazott:

“Sajnos, olyan világot élünk, hogy ami nincs a képernyőn, az nem is létezik. Ismeretterjesztő műsorok sincsenek már, szépen lassan elfelejtjük azt is, amit eddig tudtunk. Ha annak idején nem lettek volna olyan műsorok a rádióban, mint Sárosi Bálint sorozatai – ahol először hallottunk széki zenét Halmos Bélával –, akkor ma nem beszélgetünk erről valószínűleg.”
A Sebő Együttes 1972-ben a Fővárosi Művelődési Házban indult klubja a táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne lett. 1973 végén a Kassák Klubba költöztek, ekkortól énekelt velük az évtized végéig Sebestyén Márta. Ők voltak a hamarosan országos mozgalommá szerveződött táncház úttörői, Halmos Bélával a zenészeket is ők tanították. A Kassák Klubban igazi klubélet folyt meghívott művészekkel, kiállításokat, beszélgetéseket rendeztek, nyári táborokat szerveztek. (A magyar táncházmódszer 2011-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.) A Sebő Együttest 1994-ben új tagokkal élesztette fel, és jelenleg is működik.

Az első, 1972. május 6-án tartott budapesti táncházra így emlékezik a zenetudós:

“Elég tragikusan indult…A Liszt Ferenc téri Könyvklubban (mai Írók Boltja – a szerk.) volt egy nagy csigalépcső, ott ültünk mi, zenészek. Béla (Halmos Béla – a szerk.) hegedűje le volt rakva a lépcsőre, a forgatókönyv szerint egy vőfélyszerű figura rohant le onnan, és egyenesen beleszaladt Béla hegedűjébe. Így kezdtük…Ráadásul, az egy drága hangszer volt…Nagy volt a fejetlenség, kapkodás, de aztán szereztek valahonnan egy hegedűt, így el tudtunk kezdeni muzsikálni. Érdekes nap volt olyan szempontból is, hogy ott volt az egész szakma: a Magyar Tudományos Akadémia emberei, a táncosok, az együttesvezetők, mindenkit nagyon érdekelt ez a dolog. Ez volt az első ilyen alkalom, ennek izgalma is bennünk volt természetesen.”
 A fiatal Sebő Ferenc Kanadában ifj. Bartók Bélával és Karsai Zsigmonddal (fotó: Somfai László)
Egy nyilatkozata szerint a zenekutatás, a zeneszerzés és az előadóművészet szétválaszthatatlanul egybefonódnak életében. 1984 és 1989 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakát, szakdolgozatát Vikár Béla népzenei gyűjteményéből írta. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen népzenét, repertoárismeretet, tekerőlantot, kamarazenét tanított.

1973-tól az évtized végéig a Népművelési Intézet kutatási osztályán dolgozott, 1988-ban az MTA Zenetudományi Intézetének kutatója lett. 1991-től a Magyar Televízióban az ő szerkesztésében kerültek adásba a népzenei és régizenei témájú műsorok, számos költészeti ismeretterjesztő sorozatban működött közre, zenét írt a gyerekeknek készített Cimbora című műsorhoz. 1996 és 2001 között az Állami Népi Együttes művészeti vezetője, 1999-2000-ben a Magyar Táncművészeti Szövetség társelnöke, a 2002. évi alapítástól 2011-ig a Hagyományok Házának szakmai igazgatója volt. A Fölszállott a páva című televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató zsűrijének elnökeként is tevékenykedett, önálló rádióműsort is jegyez Népzene-Sebő címmel. A Fölszállott a páváról és a népzenéhez kötődő fiatalokról a következőket mondta vele készített interjúnkban:

“A zeneakadémiás növendékeink Kínától Ohio-ig bejárják a világot. Életünkben nem léptünk fel ennyit külföldön, mint ezek a gyerekek. Külföldön sokkal nagyobb az érdeklődés a magyar népzene iránt, mint itthon. Ez persze engem annyira nem nyűgöz le, engem az nyűgözne le, ha Magyarországon lenne nagyobb az ismertség. Ehhez pedig a médiák kellenek. A korszakváltás pozitívuma viszont, hogy a fiatalok sok mindent meg tudnak oldani az interneten keresztül. Egyszer a Pávában egy 6-8 év körüli kisfiú olyan gyönyörűen, akcentus nélkül táncolta a kalotaszegi legényest, hogy a szám eltátottam. Megkérdeztem tőle, hogy hol tanulta ezt, „hát, a youtube-ról”, felelte.”
Az első Sebő-album 1975-ben jelent meg, ezen népdalfeldolgozások és versmegzenésítések szerepeltek, később további harminc korong következett. Megzenésítették mások mellett József Attila, Weöres Sándor, Nagy László és Lázár Ervin verseit. Sebő Ferenc lemezen jelentette meg saját gyűjtéseit, klasszikus gyűjteményeket tett közzé, több filmzenét írt (Még kér a nép, Fotográfia, Amerikai anzix, Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek), dolgozott a rádió és a színház számára is. Jordán Tamással közös József Attila-estjükkel két évtizeden át járták az országot. 2018-ban a Sebő együttes Árdéli szép tánc címmel CD-t és könyvet is kiadott, amelyen Kovács András Ferenc romániai magyar költő megzenésített verseit éneklik.

 Kassák Klub, 1976- középen Halmos Béla és Sebő Ferenc, elöl, baloldalon Sebestyén Márta (Fotó: Fortepan)
Sebő Ferenc művészi munkássága elismeréseként 1985-ben Állami Díjat kapott, 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díjával, 2000-ben Budapestért Díjjal, 2003-ban Prima-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével és Pro Cultura Urbis díjjal tüntették ki. Népművészeti örökségünk ápolásáért, a népművészet, a zene és tánc kutatásának és mai alkalmazásának módszertani központjául szolgáló Hagyományok Háza, valamint újító szellemű műsorok létrehozásáért, határainkon túl is számon tartott sokoldalú művészi munkássága elismeréseként 2012-ben Kossuth-díjat vehetett át. A következő évben Lajtha-díjjal jutalmazták, 2014-ben az első alkalommal átadott Nemzet Művésze díjban részesült. Születésnapja alkalmából öt éve Sebő 70 címmel monográfia jelent meg, a Müpában gálakoncertet tartottak. 2019-ben a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) levelező tagjává választották.

text