Mély megrendüléssel tudatjuk a néptáncos közösséggel, hogy október elsején este Sára Ferenc barátunk örök álomra hajtotta fejét...
Sára Ferenc koreográfus, néptánc- és népzenekutató 1961-ben született Budapesten, gyermekkorát Turán töltötte. Először zenész lett, majd a Bartók táncegyüttesben táncolt, 1987-től a Kodály kamarában hivatásosként. Együttesvezetőként is tevékenykedett Budapesten, Debrecenben. A hetvenes évek végétől rendszeresen járt a Gyimesbe, nem volt olyan hónap, hogy ne utazott volna ki, végül a kilencvenes évek elején ki is költözött. 1995-1997. között a Hargita nemzeti székely népi együttes művészeti vezetője volt.
1992-ben UNITER- különdíjat, 2005-ben a Mediawave Párhuzamos Kultúrákért díjat, 2014-ben Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. 2021-ben veszi át a Martin György-díjat majd 2023-ban Kallós Zoltán-díjban részesül feleségével, Varga Zsuzsannával együtt.
-----------
"Gyimes fiatalságának egy jelentős része a kilencvenes-kétezres években farmerszettben és diszkózenét, rappet, rockot, manelét meg mulatóst hallgatva kereste az útját. A modern világ így is, úgy is ránk borult volna, ránk is borult rendesen.
Voltak azonban emberek, akik szembefordultak az árral és kitartó munkával tettek hozzá ahhoz, hogy járható és élő legyen az az ösvény is számunkra, amit felmenőink néhány generációval korábban saját maguknak tapostak ki (sőt, ropogtatva beledöngöltek a földbe) – miközben fáradhatatlanul népszerűsítették a gardon diktálta ritmust a teljes magyar nyelvterületen, sőt, annál is messzebb. Sára Ferencnek (is) óriási szerepe volt abban, hogy a gyimesi jelző mára jóval többet jelent egy hágónál a Keleti-Kárpátokban.
Sára, a turai palóc – aki 1995-ben Gyimesbe költözött a feleségével, Varga Zsuzsannával és akik révén magam is, gyimesi csemeteként csángó néptáncokat tanultam a hidegségi elemi iskolában – ilyen jelenség volt, egyszerre modern és olyan, aki a hagyományt kereste és adta tovább. Nyugodjon békében!"
Főcze János
https://www.facebook.com/focze.janos/posts/24631583943107345
-----------
Mély megrendüléssel fogadta alapítványunk Sára Ferenc halálhírét. Részvétünk a családnak!
Sára Feri és párja, Varga Zsuzsa akkor érkezett Gyimesbe, amikor a legtöbben elvándoroltak onnan. Odaköltözésüknek oka egy hangfelvétel volt, Feri bevallása szerint. Kallós Zoltán gyűjtésén Zerkula és Vakk Mihály által megszólaltatott ősi dallamok csábították ide először. A 80-as évek bujkálós, kalandos látogatásait a 90-es években már rendszeres látogatások követték, míg ’95-től Gyimes velük lett gazdagabb.
Sára Ferencék meghallották, meglátták azokat az értékeket, melyeket e vidék régebbi lakói javarésze már éppen elhagyni, lecserélni készült. És tettek azért, hogy másoknak is legyen lehetőségük ezen értékeket megtapasztalni.
A 15.000 gyimesi csángó között szinte mindenki ismeri, vagy hallott róluk. Manapság nincs olyan gyimesi család, kinek gyerekeit ne tanították volna táncolni, énekelni. Közel 30 év alatt több ezer gyimesi fiatal tanult vissza ősi mozgásokat, dallamokat tőlük. Zenekarok létrejötte köszönhető nekik. Több száz táncosnak és zenésznek volt lehetősége, hogy Ferenc szervezésében külföldön bemutathassa, népszerűsíthesse a Kárpát-medence talán legarchaikusabb zenéit, táncait, viseletét. Szívügyük volt az értékes kultúra megörzése, továbbadása. Mindezt hitelesen tették.
Azok a táncosok, tánccsoportok, akik hitelesen gyimesi táncot, éneket akarnak tanulni mesterként tekintenek Ferire és Zsuzsira. Ők nem csak a mozdulatokat tudják megmutatni, hanem az egyéb mélységeket is, amik a mozdulatok mögött vannak. Ehhez kell ez a 30 éves tapasztalat, mellyel az egykori magyarországi fiatal „aranysarkantyus” táncos és táncpedagógus rendelkezik.
2014-ben a magyar állam Arany Érdemkereszttel tűnteti ki Sára Ferencet, 2021-ben Martin György-díjban részesült. 2023-ban az EMKE a Kallós Zoltán díjat nekik ítélte meg a népi kultúra éltetéséért, a Gyimes völgyében évtizedek óta kifejtett értékmegőrző munkájukért. Munkássága hatására sokan vagyunk mára ugyanúgy a gyimesi csángó kultúra ápolói, őrzői, szerelmesei határon innen és túl.
(Molnár Szabolcs méltatása nyomán)
Nyugalmad legyen csendes, Feri. Köszönjük a tanítást, és mindazt, amit tőled kaptunk!
Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
https://www.facebook.com/photo/?fbid=710995601065492
--------------
Mély megrendüléssel értesültünk, hogy Sára Ferenc Martin György- és Kallós Zoltán díjas koreográfus, néptánc- és népzenekutató, - a Fonó kezdeteitől vendégművésze, mestere- örökre elhagyta e földi pályát.
Mesterünk, barátunk hagyott itt minket, átköltözve az örök világosságba, a végtelen muzsikába. Példaképeihez, barátaihoz költözött - Zerkula Jánoshoz, Kicsi Kótához, zenész-, táncos-, ember óriásokhoz, akikben Feri egy letűnő világ igazságát, erejét, szenvedélyét találta meg. Sallangtól, máztól, fölöslegestől mentes hús-vér szépséget, az anyafölddel együtt lélegző gyimesi ember örömét, bánatát. Ezt az igazságot, nyers szépséget szívta magába odaköltözve, az ő életüket élve, és ezt képviselte mindig és mindenhol, szemben divattal, fősodorral. Nélküle a Tatros völgyében ma nem járnák ennyien nagyapáik táncát, s biztos, hogy sokat apadt volna ez a valóban tiszta forrás. Nemzedékek nőttek fel rajta, sokan zarándokoltak el hozzá, hogy az ő szigorú igazságában kitisztítsák fejüket, szívüket. Tánca is örök példa - letisztult, mély és időtlen.
Megrendülten állunk itt hiányodban, pótolhatatlan az űr. Még sokszor kellett volna meghallgassuk veled a duzmálóban a Halmágyi apjáét, még huhogni kellett volna jó pár újévnyit Kóstelekben, még számtalan rendet le kellett volna üss, s még nemzedékek, ifjak kellett volna józanodjanak a ropogtatásodba, sirülésedbe. Igazságod, táncod, tanításod pótolhatatlan, de tüzed, lelked tovább él családodban, leányaid muzsikájában, táncában, s nemzedékek a világon mindenfelé viszik tovább emléked, pátosz nélküli szenvedélyed, nyers igazad! A Kárpát-medence hagyományos műveltségének aranytartaléka, egyik utolsó nagy szigete, a táncoló és éneklő Tatros-völgye a te nevedet teszi halhatatlanná!
(Fonó nevében Berecz István)
Szerdai megemlékezés 21:00:
https://www.facebook.com/events/1993268664372278/
----------------
Elhunyt Sára Ferenc koreográfus, néptánc- és népzenekutató – tájékoztatta a család az MTI-t csütörtökön.
Sára 1961-ben született Budapesten, gyermekkorát Turán töltötte. Először zenésznek tanult, majd 1978-tól a Bartók Táncegyüttesben táncolt. 1981-től aktív néptáncművész, néptánc pedagógus és koreográfus. A Budapesti Műszaki Egyetem Kerekes Néptáncegyüttesének alapítója és vezetője, 1986-től a Kodály Kamara hivatásos táncosa – áll a közleményben.
A művész Erdély, azon belül a Gyimes szerelmese volt, és a kilencvenes évek elején oda is költözött feleségével. 1995-1997 között a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészeti vezetője, 1998-tól feleségével a gyimesi iskolákban néptáncot tanítottak. 1981-től kezdve gyűjtötte a moldvai csángó népzenét, és az 1980-as évek végétől hozzá köthető a moldvai csángó népzene és néptánc Magyarországon való megismertetése, ekkor szervezte meg az első csángó bálokat és táborokat. Évtizedeken át népszerűsítette és oktatta a gyimesi és moldvai csángó zenét és táncokat Magyarországon és a világ számos pontján.
Pályája során számos elismerésben részesült: 1984-ben a Népművészet Ifjú Mestere lett, 1992-ben UNITER-különdíjat, 2005-ben a Mediawave Párhuzamos Kultúrákért-díjat, 2014-ben pedig Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. Sárát 2021-ben Martin György-díjban, majd 2023-ban az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kallós Zoltán-díjában részesítették – utóbbi elismerést feleségével, Varga Zsuzsannával közösen „a népi kultúra éltetéséért, a Gyimes völgyében évtizedek óta kifejtett értékmegőrző munkájukért” vehették át.
Az idei augusztus 20. alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is, amelyet azonban betegsége miatt már nem tudott átvenni.
Sára Ferenc gyors lefolyású, súlyos betegség után október 2-án, Budapesten hunyt el. Hatvankét éves volt. Temetése választott hazájában, Gyimesközéplokon lesz.
Vincze Miklós
https://24.hu/kultura/2023/10/06/meghalt-sara-ferenc-neptanc-nepzene-kutato-koreografus-tancos/
---------------
Sára Feri, sokunknak csak Firi, karizmatikus mesterem volt több szempontból is.
Számomra az ő példája volt a nyílegyenes út gyökereinkhez. Mélyen alámerülni a hagyományos népi kultúrába, magunkba szívni annak természetes szépségét, bölcsességét, ott és akkor az 1980-as, 90-es években átélni az elzárt Romániában, Gyimesben, Moldvában az akkor még szinte konzervként megőrződött régies falusi élet, kultúra csodáit, vigasságait, fájdalmait, hétköznapjait, rezdüléseit. Ezen úton által tanulni a falusi emberektől, a mesterektől a zenéket, táncokat, életbölcsességeket – melyeknek sok esetben művészi minősége, a természetességet magában foglalva, bármely művészeti ágnak inspiráló, irány adó lehet.
Mind e mellett Ferinek példamutató volt nyitottsága is. Így pl. az általa rendezett gyimesi táborokban, melyek igazából fesztiválok voltak, s magam Firinek jobbkeze lehettem, az autentikus gyimesi zenék, táncok tanulása mellett megfordultak moldvaiak, gorálok, dél-bulgáriai töröksíposok, volt régi fajta lóhátas gyimesi lakodalom, Pintér Béla és Társulatának a Parasztoperája, Boka színház, dzsessz és blues koncertek, beszélgetések, filmek… Ezen négy tábor jó részt gyimes völgyének komoly kulturális ajándékot is jelentett, viszonzásképpen a tőlük tanultakért. (mindezek persze csak darabkák Firi életművéből)
Kerényi Robert emlékezése
https://www.facebook.com/guzsalyastanchaz/posts/807755937819422
--------------
Balla László képei és emlékezése
Utolsó útjára kísértük Sára Ferenc, koreográfus, néptánc- és népzenekutató, a gyimesi hagyományok, értékek védelmezőjét családtagjai, a Gyimes völgye papsága, világi elöljárók, barátok, népzenészek, néptáncosok, művészek és sok népviseletbe öltözött gyimesi gyerek kíséretében!
Köszönet Ft. Málnás Demeter plébános úrnak, aki szentmise keretében tartott beszédében kifejezte háláját Sára Ferenc munkásága iránt a Moldvai Csángó testvérek, a Kosteleki és a Gyimes Völgye csángó lakossága nevében. Ahogyan fogalmazott, még első találkozásaik alkalmával csodálta azt az elhivatottságot, melytől vezérelve Sára Ferenc a Gyimesekbe költözött tanulni, élni, átélni a gyimesi kultúrát, és majd számos nemzedéknek átadni, az itt szerzett tudást. Fiatal nemzedékek sokaságának kinyitni a világot és lehetőséget biztosítani, hogy hagyományaikat megismertessék a nagyvilággal. Ígérte helyettünk is, hogy azt a szellemi örökséget, melyet Sára Ferenc hagyott ránk, nem hagyjuk elveszni.
A szentmise végén, Perczel László konzul méltatta Sára Ferenc munkásságát és átadta Novák Katalin, a Magyar Köztársaság elnökének az augusztus 20.-i Nemzeti Ünnep alkalmával adományozott kitüntetést Sára Ferenc özvegyének. Mint mondta, ezt a díjat Sára Ferenc betegsége miatt már nem vehette át, így temetése alkalmával kerül átadásra özvegyének. Méltatásában kiemelte, hogy Sára Ferenc, még a 1984 években elsőként vitte ki Zerkula János, híres prímást Magyarországra. A többszörös aranysarkantyús táncos (1984-1986) 1995-ben költözött Gyimesközéplokra, amint fogalmazott: „Tanulni jöttünk ide. Én is tanulok minden nap. Tanulom az itteni életet.” 1998-től, feleségével Varga Zsuzsannával elindítják azt a kulturális lavinát, melynek hatására több szász gyimesi gyermek tanulja meg ősei táncát és énekeit.
A 2014-ben kapott, A Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetése után 2023-ban „ a gyimesi kulturális hagyományok fennmaradása, éltetése és továbbadása érdekében tett erőfeszítései elismeréseként Novák Katalin Köztársasági elnökasszony Sára Ferenc részére a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetést adományozta.”
Ég veled Feri! Mindenért köszönet!
