Kallós Archívum 8. Mezőségi magyar népzene. Magyarszovát

Előadó:

válogatás

Kiadó:

Kallós Zoltán Alapítvány

Megjelenés éve:

2017

Azonosító:

RNF 16604

Leírás

Archív felvételek Kallós Zoltán gyűjtéséből
A hangfelvétel a Fonó Budai Zeneház stúdiójában készült 1997. április 12-15. között.
Hangmérnök: Szalai László
Zenei rendező: Árendás Péter, Kelemen László
Szaktanácsadó: Kallós Zoltán
Vágás: Zsidei János

Idézet a kísérőfüzetből:

MAGYARSZOVÁT

Magyarszovát (Suatu) Kolozs megyei kisközség, Kolozsvártól mintegy 36 km-re fekszik. Lakossága kb. 2800 lélek, kétharmada magyar, egyharmada román, elenyésző részben cigány. A faluban a magyarok unitárius, illetve református vallásúak, a románok többsége ortodox, kisebb részben görögkatolikus.
A falu két részre tagolódik, Alsó- és Felsőszovátra. A felsőszovátiak unitáriusok és nemes eredetűek, míg az alsószovátiak reformátusok és jobbágyok. A két falu közötti társadalmi különbség megnyilvánult a női ingek díszítésében, illetve a táncban is volt némi eltérés.
A falu első írásos említése 1213-ból való, a gótikus stílusban épült unitárius templomban ma is láthatók a freskó töredékei. A szentélyben egy XV. századi szobor ékeskedik. A református templomban, amelyet a XVII. század végén épített újjá Bánffy Dénes özvegye, egy 1682-ből származó felirat látható.
Mivel a falu – annak ellenére, hogy viszonylag közel fekszik Kolozsvárhoz – eléggé elszigetelt volt, szellemi és tárgyi vonatkozásban egyaránt igen régies hagyományokat őrzött meg napjainkig.
Nyelvjárását, viseletét és táncait tekintve az észak-mezőségi néprajzi tájegységbe sorolható, bár nyelvjárásában néhány elem a moldvai magyar csángók felé mutat (pl. Kucsa, csúk, dzsermek, madzsar, éppend stb.)
Zenéjét tekintve elmondhatjuk, hogy igen sok, a magyar népzene mélyebb rétegeibe sorolható dallamot őriztek meg napjainkig. Általános az igen gazdagon díszített dallamok előadása, ami az újabb stílushoz tartozó dallamokra is vonatkozik.
A táncaik felsorolásánál külön érdekesség, hogy hiányzik a csárdás elnevezés. A táncrend egy régies állapotot tükröz:
Legényes táncok:
- Ritka magyar
- Sűrű magyar
A szováti elnevezés szerint a kurázsi románul curaj, az itteni értelemben vetélkedést jelent.
- Magyar vagy négyes: Párosan és négyes köröket alkotva is járják.
- Akasztós vagy lassú cigánytánc: Régi lassú tánc, elnevezésének semmi köze nincsen a cigányokhoz, sem a mozgásban, sem a zenében. Az ehhez a tánctípushoz tartozó dallamok egy része egy közösségen belül egy nemzetség nevéhez kapcsolódik, Szovát esetében a Csete nemzetséghez (Cseték tánca).
- Szászka, szásztánc vagy cigánytánc: A tulajdonképpeni lassú csárdás, amelyet az ügyesebb táncos legények egyszerre két lánnyal is járnak.
- Összezárás vagy szökős: A gyorscsárdásnak egy régiesebb, lassabb formája.
Szólnunk kell a táncszókról is, amelyek itteni elnevezése a „rikótozás”. Ha végignézzük a lemezen szereplő rikótozásokat, kiderül, hogy az élet minden mozzanatára találunk közte példákat.
A magyarszováti zenekar összetétele megegyezik a „szokásos” erdélyi vonósbanda felállásával: prímás, kontrás, bőgős. Hangszereik közül a hegedű azonos a közismerttel, a kontra a Mezőségen általánosan elterjedttel egyezik meg. Hegedűből vagy klasszikus brácsából alakítják ki, úgy, hogy a lábat egyenesre vágják, három húrt tesznek rá, és ezáltal a húrok egy síkban helyezkednek el. Így egyszerre tudják megszólaltatni a húrokat, amelyek alkalmasak lesznek hármashangzatok egyidejű megszólaltatására. A nagybőgő két-három húros, de általában csak egy húron játszanak.

Kallós Zoltán