Kallós Archívum 26. Férfiének. In memoriam Kallós Zoltán

Előadó:

válogatás

Szerkesztő:

Vakler Anna, Németh István

Kiadó:

Kallós Zoltán Alapítvány

Megjelenés éve:

2018

Azonosító:

RNF 17523

Leírás

Idézet a kísérőfüzetből:

A Kallós Archívum 26. lemeze Mesterünk, az 1926. március 26-án született Kallós Zoltán tiszteletére készült.
Terveit — vele közösen — 2017 őszén vetettük papírra, az elkészült lemez azonban nem csak a népzenegyűjtő és elkötelezett közreadó munkájának új gyümölcse, hanem immár emléket és példát állít a dalolásra bátorító tanítónak és lélekemelő énekesnek is. Velünk együtt sokak — rokonok, barátok, tanítványok, koncertlátogatók és táborlakók — meghatározó élménye volt mindig őszinte, elmélyült, önkifejező éneklése. Emberi hitelességét kiemelkedő dallamismerete és szövegtudása támasztotta alá, melyet tovább mélyített az életmód megéléséből fakadó összefüggések ismerete. Előadásmódja részletgazdagságának alapja kivételes zenei érzékenysége. Szívet melengető bársonyos férfihangja árnyaltan fejezte ki bánatát, elkeseredettségét, vagy éppen közös vidámságra szólító humorát, cserfességét.
A Férfiének című lemez e kiváló énekes mögött álló férfigenerációk lenyűgöző énektudásába nyújt betekintést. Kallós Zoltán mintegy 1200, férfiakkal készített énekes felvételéből lemezünkön 35 népdalt mutatunk be. A legkorábbi születésű Bács Péter 1887-ben, míg Szabó István Csaba majd’ száz évvel később, 1985-ben született. A felvételek 1962 és 2012 között készültek Mezőség, Kalotaszeg, Szilágyság, a Maros-Küküllők vidéke, Gyimes és Moldva 23 falujában. A lemez felét mezőségi népdalok alkotják, a másik súlypont Gyimes.
A lemezen olyan előadók is megszólalnak, akiktől eddig nem jelent meg közlés, de méltán ismert, önálló lemezzel rendelkező férfi énekesek eddig nem közölt felvételei is helyet kaptak rajta: pl. Szabó Varga György vagy Csorba János. A Zerkula Jánossal 1971-ben rögzített dallam jó alkalmat nyújthat az összehasonlításra. A bensőségesebb megszólalás oka azonban nem csak a régiesebb hangvétel, a még a színpadtól mentes előadás. A gyűjtési körülmények meghatározó szerepét magunk is számos alkalommal megtapasztaltuk. A gyűjtés közben Kallós Zoltán által kialakított bizalmi légkör teremthette meg Bács Péter rögtönzött keservesének érzelemgazdag, megrázó erejű kitárulkozását, vagy a mulatós kedvű Birtalan József huncut éneklését. A lemezt hallgatva egy falun belül is megfigyelhető, hogy a különböző évtizedekben születetteknél hogyan változik az előadási stílus, miközben a hitelesség változatlan. A szöveg- és dallamvariációk bősége még akkor is lenyűgöző, ha a sokszor, sokaktól gyűjtött dallamokat hallgatjuk. A férfiénekesek repertoárjára is jellemző a műfaji gazdagság, valamint az előadásmódban is megnyilvánuló sokszínűség. Így vált a népdalanyagot válogatva igazán érthetetlenné, miért ilyen aránytalanul kevés a férfiaktól gyűjtött népdalok száma a publikációkban. Mindez igaz a népzene mozgalomban is. A sok ragyogó női énekes mellett alig-alig hallunk a tehetséges legénykékből kinőtt érett férfi előadót.
A lemez egyik tanulsága, hogy minden életkorban meg lehet élményszerűen szólalni: már a 11 éves gyimesi legénykék énekében is érződik a későbbi férfias tartás, amely átsüt a 70-es éveiket taposó szépkorú férfiak énekén is.
Kallós Zoltán nyitóéneke egy, a 2005-ben Moldvától Válaszútig tartó út során felidézett, ifjúkorában tanult dalok közül. Az új stílusú katonaének régies előadására felel a záróének hagyományos, csoportos gyülekezeti éneke. A gerincegyenesítő hitvallású zsoltáréneklés Kallós Zoltán válaszúti búcsúztatásán hangzott el 2018. február 17-én.
A lemez készítői tudják, hogy a szakértelmen túl, nagy empátiára van szükség archív felvételekből való tanuláshoz. De a közreadott előadásokon — még a technikai eszközök esetlensége ellenére is — átsüt a lélektől lélekig tartó hatás. A személyes kapcsolatot, különösen az érzelmi kötődéssel teljes közös éneklés élményét ez nem pótolhatja. Ilyen mély kapcsolat alakul ki szülő és gyermek, mester és tanítvány között. Ez az, amely megvédhet az érzelmi asszimiláció veszélyétől, és ez az, ami a tiszteleten és szereteten, de még az örökléten túl is Kallós Zoltánhoz, Mesterünkhöz fűz. Vele együtt valljuk és adjuk át közös érzésünket mindannyian, akik az általa kijelölt és támogatott úton járunk: „Nem vagyok népdalénekes, csak a magyar népdal szerelmese!”

Vakler Anna, Németh István

Kallós Zoltán gyűjtőtársai:

Andrásfalvy Bertalan, Andrásfalvy Pál, Árendás Péter, Balla Ferenc, Bereczky János, Dobszay László, Domokos Mária, Éri Péter, Falvay Károly, Halmos Béla, Hofer Tamás, Kelemen László, Kiss Attila, Kobzos Kiss Tamás, Léránt Andrea, Martin György, Németh István, Paksa Katalin, Pesovár Ferenc, Sárosi Bálint, Sebő Ferenc, Sztanó Pál, Teszáry Miklós, Tímár Sándor, Vakler Anna, Zsikó Zoltán, Zsuráfszky Zoltán

Technikai rekonstrukció: Németh István