Folkrádió

Somogyi szokások: Farsang farka

A húshagyókeddel záródó három napban, az úgynevezett „farsang farkában” szoktak lenni a legnagyobb mulatozások. Ilyenkor a hosszú böjt előtt a farsangolók még egyszer, utoljára kitombolták magukat. Dr. Király Lajos írása a somogyi szokásokról.

A farsang (nagyfarsang) ideje a keresztény kalendáriumok szerint vízkereszttől hamvazószerdáig terjed. Mivel a húsvét időpontja változó, ezért a farsang az egyik évben rövidebb, a másikban hosszabb. A húsvétot negyvennapos böjt előzi meg, tehát húsvéttól visszafele számítva a hetedik vasárnapot tekinthetjük a farsang végének: tulajdonképpen ekkor, a húshagyókeddel záródó három napban, az úgynevezett „farsang farkában” szoktak lenni a legnagyobb mulatozások.

Ilyenkor a hosszú böjt előtt a farsangolók még egyszer, utoljára kitombolták magukat. Ehhez a három naphoz kapcsolódnak Somogyban is a farsangi bálok, pinceszerezések; az utolsó naphoz pedig a zajos, maszkás felvonulások és a vénlányokat kicsúfoló „tuskóhúzások”.





A farsangi bálok, pinceszerek

A legtöbb somogyi faluban, különösen pedig a német telepesek körében meghatározták a farsang végi bálok rendjét. Nágocson pl. négynapos mulatság volt, szombaton a nős embereké, vasárnap a fiatalság batyus bálja volt, hétfőn tűzoltó- és iparosbál szokott lenni, a keddi nap mindenkié. A pusztaszemesi németeknél farsangvasárnapon az ifjúság egy betanult színdarabot mutatott be, ezt bál követte. Hétfőn volt a „páros bál”: a fiatal házaspárok batyus bálja, kedden pedig éjfélig mindenki bálozhatott. Boldogasszonyfán a farsangvasárnapi maszkás felvonulás után a fiatalság bálozott, hétfőn az ifjú házasok, a húshagyókedd itt is korlátozás nélküli mulatság volt.

Csökölyben a húshagyókeddi batyus bált egyik évben a még nőtlen legények, a másik évben a nős férfiak rendezték. „A batyut a hátukra kötötték, és ezzel kezdődött el a tánc is. Aki kezdte a táncot, továbbra is a hátán tartotta a batyut, a többiek pedig az asztalra rakták az ennivalót.” A batyuban általában sült húsokat és sült tésztákat szoktak vinni, és azt egymást kínálgatva fogyasztották el.

Mesztegnyőn húshagyóvasárnap estéjén rendezték a farsangi bálokat. A cselédség és a szegények a Poletárban lévő kocsmában, az iparosok, erdészek, halászok a Varga-kocsmánál, a pógárok a Horváth-kocsmánál báloztak. Az első legény parancsolt, a fiatalok nem keveredtek, mindenki a maga társadalmi csoportjában bálozott. A farsangi bálokban gyakoriak voltak a tréfás játékok, pl. a bolondtemetés. Karádon is volt külön iparosbál és pógárbál, sőt itt a 12–13 éves gyerekek is tartottak ún. korpás bált. „Ëgy házná összegyüttek a gyerëkëk, kipakúták a szobát. Hoztak sütemént, italt. És ëgy szál zenész, ëgy hegedüs vagy ëgy harmónikás zenét, āra táncútak.”

Buzsákon farsangvasárnap szokták felidézni a kánai menyegző emlékét: a rózsafüzér-társulat tagjai vezetőjük házánál jönnek össze, kocsonyát, bort, süteményeket hoznak magukkal. Az asztalt fehér abrosszal terítik le, ráteszik a Szent Család képét, egy Mária- szobrot és két gyertyát. Először Mária-énekeket énekelnek, majd a lorettói litániát és a különböző rózsafüzéreket mondják el. Ezután kirakják az ennivalót és eléneklik a kánai menyegzőről szóló éneket, és elfogyasztják az ennivalókat. Ezen a napon kezdődik a Szűzanya 18 megjelenését fölidéző Lurdes-járás vallásos szokása is.

A farsang farkában a szőlősgazdák körében elmaradhatatlan a pinceszerezés, ebben is egyfajta szokásrend érvényesült. Hajmáson vasárnap a fiatalemberek, hétfőn a menyecskék, kedden az idősebb férfiak mulattak a pincéknél. Szokás volt Somogyban is asszonyfarsangot tartani. Osztopánban például húshagyóhétfőn csak az asszonyok mehettek a szőlőhegyre, onnan énekszóval, táncolva jöttek vissza a faluba. Buzsákon, Kaposfüreden hétfőn az asszonyok, kedden a férfiak mulattak a szőlőhegyen. Somogyjádon is régi hagyomány az asszonyok farsangi pinceszerezése.




A somogyszentpáli elmagyarosodott horvátok sajátos szokása szerint itt a húshagyóvasárnapot vők napjának is nevezik, mert ekkor a fiatal házaspárok egész nap a menyecske szüleinél vendégeskednek.

Szerző: Dr. Király Lajos

Kaposvár Most, 2019. március 3.