Amit még nem tudhatott Bartók Béláról


Március 30-án este kilenc órától lesz látható a Duna Televízió műsorán a Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm országos tévépremierje. A Kázsmér Kálmán által rendezett film már nagy sikerrel szerepelt a CineFesten, majd a török–magyar kulturális évad részeként az Uránia Filmszínházban és Törökországban.
 
A film – egy török fiú és egy magyar népdalénekes lány valós szerelmi történetének bemutatásával – Bartók Béla 1936-os törökországi gyűjtőútját járja végig Sipos János turkológus, zenei szakértő narrációjában. A dramatizált alkotásban két szálon futnak az események: egyrészt a narrátor vezetésével részeseivé leszünk a dokumentarista tényfeltárásnak, másrészt pedig egy szerelmi utazásnak, mely egyben zenei utazás is. A török fiú és a magyar lány a népdaloktól inspiráltan együtt erednek Bartók nyomába, s ahogyan a török és a magyar népzene kapcsolatát egyre jobban megértik, Bartókhoz is közelebb kerülnek.

Anatóliában Bartók konkrét bizonyítékokat találta két nép zenei rokonságára. A film a felhasznált zenei motívumok, a szerelmi történet és a korabeli felvételek frissítő szintézisével, a zenei és filmképi metaforák könnyed, ám mégis koherens ellenpontozásaival nemcsak ezeket a bizonyítékokat tárja elénk, hanem egy kicsit a múltunkat is megújítja. A plánváltások újszerűségében mintha a történelem lélegezne. A filmbetétként megjelenő szerelmi szál – Török Tilla magyar népdalénekesnek és török párjának, Erdinc Tuncbileknek az alakításában – egy olyan különleges bájt ad az egyébként rendkívül tárgyilagos dokumentumfilmnek, mely által a zene egyetemessége és a két nép zenei rokonlelkűsége sokkal nyilvánvalóbbá válik. 

Bartókot a korabeli film- és fényképfelvételek mellett színészi alakítással is megjelenítik, a film archaizált játékjeleneteiben a világhírű zeneszerzőt Porogi Ádám, a Radnóti Színház színművésze formálja meg.

Az archaizált jelenetekkel életre keltett Bartók és az őt kísérő török zeneszerző, Ahmed Adnan Saygun (Sipos L. Márk) olyan közel kerülnek hozzánk, hogy a derűjük, az optimizmusuk, a kitartásuk jelenünk részévé válik.

A bartóki modellt friss energiákkal felmutató film Fazekas István Jókai-díjas drámaíró forgatókönyve alapján készült. 
 
A rendező mellett a film ötletgazdája Csoóri Sándor özvegye, Balogh Júlia dokumentumfilm-rendező, televíziós szerkesztő, a Duna TV egyik alapítója. A nyolcvanperces, Bartók nyomában című dramatizált dokumentumfilm a Nemzeti Filmintézet, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Nomád Nemzedék együttműködésével készült, gyártója a Wolframe Kft., török producere Diloy Gülün, magyar producere Farkas Csaba, dramaturgja Major Eszter Anna.

text