Folkszemle

Kedves Olvasóink! Weblapunk teljes megújításának folyamatában elérkeztünk a Folkszemle korszerűsítéséhez. Elkészült a technikai háttér, de – a többi rovattal ellentétben – a Folkszemle archívumát nem lehet automatizáltan átmozgatni. Minden régi cikket egyesével fogunk betördelni ezen az új helyen. Addig is, amíg ezzel a munkával elkészülünk, megtaláljátok a teljes archívumot ezen a címen: https://archivum.folkradio.hu/folkszemle

Kodály Zoltán és felesége a lészpedi Jánó Annával és a feketelaki Szász Etelkával

Martin György

Kodálynál éppen fél évszázaddal fiatalabb lévén, igen későn, csak életének utolsó évtizetében kerültem vele közvetlen kapcsolatba.

Sebő Ferenc

Egy évforduló lehet ürügy, lehet kényszer. Ki miért ragad tollat, ki miért vizsgálódik, tiszteleg, netán minősít – így, vagy úgy –, szíve joga. Az évforduló mindenképpen alkalom, amely mentesít a magyarázkodástól.

Dincsér Oszkár

A nép életében hangszeres zene és táncmuzsika rendszerint egyet jelent. Van ugyan példa éppen elég arra, hogy a táncolók, a táncszerű lépéseket végző leányok dalolnak s erre a dalolásra eképpen táncolnak karikázva, kalalázva, karéjjozásba, karikóba, de ez a tánc bizonyos kötött fajtája, nem pedig az általános tánc, a közösség szórakozása, amelyben mindenki részt vehet, s a dalolást nem tartják s nem is nevezik muzsikának. A tánc, a közösségi tánc mindig hangszeres muzsikát kíván.

Györffy István
Kép forrása: sarretikronika.hu

Györffy István

A múlt évben az Anschluss-t követő napokban emlékirattal fordultam a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, melyben a magyar művelődés népi-nemzeti irányba való terelését ajánlottam.

Kodály Zoltán a könyvtárszobájában

Rajeczky Benjamin

Ritka dolog, hogy valaki gyermekkorában érezzen rá egy tudós társaság munkájára, és az egy évtized múlva tartós tüzet fogjon benne. De KODÁLY és Társaságunk esetében érthető. A millennium konstellációja hozta őket össze. [...] A zenében élő és gondolkodó, sokat olvasó, nyelveket tanuló 13 éves nagyszombati gimnazista az ezredéves kiállításon tágranyílt szemmel bámulta azt a csodálatosan színes népéletet, melyet a néprajz szakemberei a kiállítási faluban eléje tártak; élénken felfigyelt a Fehér László-ballada sokféle dallamára, jól meg is jegyezte a táblázatot összeállító VIKÁR Béla nevét.

Vargyas Lajos

1950-ben került az egyetemre, és 1983-ban meghalt. Ez alatt a 33 év alatt megszületett a magyar tánctudomány és Martinnak 192 írása látott napvilágot, köztük 7 könyv. Számszerűleg is elképesztő teljesítmény, még elképesztőbb, ha a mögötte rejlő munka és az elért eredmények tükrében látjuk. Mert mögötte van a magyar nyelvterületnek, majd szinte az egész Kárpát-medencének a bejárása táncgyűjtő utakon, több tízezer méter film fölvétele, lejegyzése, rendszerezése és katalogizálása.

Bartók Zobordarázson gyűjt

Bartók Béla

Vagy másfélszáz évvel ezelőtt – mikor Európa-szerte felébredt az érdeklődés a falu művészete iránt és megindult a népdalgyűjtés – esztétikai szempontoknál egyéb aligha vezette a gyűjtőket. Az a cél adta kezükbe a tollat és papírost, hogy minél szebb, művészi szempontból minél értékesebb szövegekre, dallamokra tegyenek szert. Iparkodtak is a népdaloknak lehetőleg „eredeti”, „romlatlan” formájára rábukkanni; ha ez nem sikerült, akkor inkább több változatból próbálták meg a – szerintük – helyesebb alakot rekonstruálni.

Rajeczky Benjamin

Sebő Ferenc

Lajtha, mikor 1945 vége felé átvette a Néprajzi Múzeum igazgatását, emlékezett rám, és Járdányi Palival üzent, hogy nem tudnék-e neki segíteni valahogyan. A Néprajzi Múzeum anyaga ugyanis össze volt még csomagolva. A legkényesebb dolgok, már eppen például a fonográf hengerek és a hanglemezek matricái, meg a lemezek maguk is lent voltak a Nemzeti Múzeum pincéjében.

Rajeczky Benjamin

Rajeczky Benjamin

E fiatal tudományág hazai és nemzetközi fejlődésének átfogó leírása és elemzése kapcsán a szerző - aki e terület egyik legtekintélyesebb hazai tudósa - a kutató- és rendszerezőmunka legidőszerűbb problémáiba avat be bennünket, és egyben segítséget ad a népzene lényegének megértéséhez is.