I. Miért van szükség a Népművészeti Jelentésre?
A Népművészeti Jelentés a magyar kulturális életben a XX. század második felében újjáéledő, a nemzetközi szakkifejezéssel népművészeti revival területre fókuszál, amely rendkívül sokszínű társadalmi jelenség, és amely számos módon tagolódik:
A legkézenfekvőbb a néphagyomány különböző ágai szerinti – tehát szakmánkénti – felosztás: néptánccal, népzenével, népi kézművességgel és népmesével foglalkozó egyéneket és közösségeket különböztethetünk meg. Ezzel párhuzamosan létezik a területi, lokális/regionális szerveződés elve is: megyei és régiós egyesületekbe tömörülnek a néphagyomány művelői. Emellett különbségek mutatkoznak a néphagyományt szakmaként űzők, valamint a közösségi-szabadidős tevékenység keretében művelők csoportjai között – bár a határvonalak nem mindig élesek, számos fajsúlyos kérdésben mégis jól körvonalazódnak. Érdemes megemlíteni az intézményesülés különböző formáiba tagolódó alkotó egyéneket és közösségeket is: az egyesületeket, a nagy országos szövetségeket (mint az egyesületek ernyőszervezetei), továbbá az alap- és középfokú művészeti iskolákat vagy a professzionális táncegyütteseket. És léteznek mindezeken a kereteken kívül álló egyének és csoportok. Az amúgy is összetett képet a hagyományőrző jelzőt használó közösségek önmeghatározása külön is árnyalja.
A népművészeti területen jelentős változásokat, új dinamikákat hozott a 2017-ben indult Csoóri Sándor Program. A támogatási rendszer azzal a céllal jött létre, hogy a magyar népművészet és hagyományápolás különböző területein működő közösségeket, szervezeteket és intézményeket anyagilag és szakmailag támogassa. A Program keretében jelentős források nyíltak meg a népzene, néptánc, népi kézművesség és a hagyományátadás különböző formáinak felkarolására, valamint a Kárpát-medencében működő kulturális közösségek tevékenységének erősítésére. A CSSP támogatásai a korábban bemutatott sokszínű közeg széles körét elérik.
A népművészeti revival területének szisztematikus kutatása és a CSSP rendszeres monitoringja egyre fontosabbá vált. A hosszú távú tervek szerint ez a kutatómunka nem egy egyszeri projekt, hanem olyan évenként ismétlődő, frissülő vizsgálat, amelynek során mindvégig figyeljük és értelmezzük a legfontosabb trendeket, s közben évente egy-egy kiemelt témát behatóbban is feltárunk. A kutatás segíthet jobban megérteni a Program hatásait, és iránymutatást adhat a Csoóri Sándor Program további fejlesztéséhez. Emellett közelebb hozhatja a döntéshozókat és az aktorokat a népművészettel foglalkozó közösségek munkájának megértéséhez. A kutatás folyamatos elvégzése és az eredmények közvetítése, valamint a párbeszédek elindítása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a magyar népművészet és hagyományőrzés még sikeresebben illeszkedjen a 21. századi kulturális életbe.
II. Hogyan zajlott a Jelentés alapját adó kutatási folyamat?
2023-ban a Csoóri Sándor Alap először különített el célzott forrást az eddigi eredmények és szakmai tapasztalatok elemzésére, valamint a monitoringtevékenységhez kapcsolódó feladatok megvalósítására. E feladatok elvégzésére vonatkozó megbízást a Hagyományok Háza nyerte el meghívásos pályázat keretében.
A CSSP értékelése és a terület kutatása kevert módszertanra épült, amely kvantitatív és kvalitatív adatgyűjtést, valamint elemzést egyaránt tartalmazott. A kutatási folyamatokat a HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ, valamint a Revival Kutatóműhely, szakemberei végezték a Hagyományok Háza szakmai koordinálása mellett. A kevert módszertan különböző adatgyűjtési és elemzési technikákra épült, melyeket alább röviden ismertetünk. A Hagyományok Háza szakemberei és a megbízott kutatók az egyes részfeladatokba aktívan bevonták a területen dolgozó elismert szakértőket is, ezzel növelve a projekt szakmai alaposságát és relevanciáját. Az integrált megközelítés segíthet megérteni, hogy miért jelennek meg bizonyos eredmények, honnan fakadnak a regionális különbségek, illetve melyek azok a módszertani sajátosságok, amelyek befolyásolják a következtetéseket.
Az első kutatási év eredményeként elkészült többek között egy szűrhető adatbázis, amely rendszerezi a 2017–2023 között keletkezett pályázati adatokat. Lezajlott egy nagyszabású, online kérdőíves kutatás 2024 júliusában, a 2022/2023-as pályázati szakaszra vonatkozóan, megvalósult közösségi média-kutatás, valamint két, a kulturális fogalmak (népi kultúra, közösség) jelentéstartalmára irányuló tanulmány, amelyek csaknem 40 interjúra építenek.
III.Hogyan épül fel a Népművészeti Jelentés?
A most bemutatott vizsgálati eredmények lényegében a kutatások első évének anyagát összegzik. Az eddigi legfontosabb tapasztalat, hogy több, eltérő háttérrel rendelkező szakember egy összehangolt közös folyamatot hozott létre, és megkezdte a népművészeti terület problémáinak, erősségeinek és lehetőségeinek közös feltérképezését.
A Népművészeti Jelentés fejezeteiben bemutatjuk részletesen a kutatás módszertanát, a CSSP 2017-2023 közötti támogatásainak statisztikai elemzését, a Program a népművészet területére gyakorolt legfontosabb hatásait. Két tanulmányban foglaljuk össze a népi kultúra és revival, valamint a közösség fogalmának értelmezéseit a revival mozgalom képviselőinek szemszögéből. Végül szakmai víziókat fogalmazunk meg a népművészet társadalmi hozzáférhetőségének és láthatóságának fejlesztésére vonatkozóan. A Jelentésben szólunk regionális különbségekről és a területi lefedettségről, a közösségépítés, identitás, szakmai fejlődés, minőségbiztosítás kérdéseiről, valamint az esélyteremtésről és a fenntarthatóságról.
IV. Legfontosabb tanulságok kivonata
A CSSP vizsgált hét éve alatt 21,77 milliárd Ft támogatás odaítéléséről született döntés, amivel a Program 12 361 pályázatot és több mint 3300 szervezetet támogatott a népművészet területén.
2017 és 2023 között a néptánc területére közel 12 milliárd, a népzene területére 3,6 milliárd, a tárgyalkotó szervezetekhez 2,5 milliárd forint jutott, a táncházak 1,5 milliárd, a komplex népművészeti tevékenységek 1,6 milliárd, míg a népmese területe 117 millió forint támogatásban részesültek. Az egy pályázatra eső átlagos támogatás 1,3 és 2,4 millió forint között alakult az időszak egészét tekintve. (Nyílt pályázatok esetén ez 1,4 millió az egész időszakot tekintve, 2023-ban 1 071 720 Ft.)
A CSSP hét éve alatt összesen mintegy 16 országba került támogatási forrás, a Kárpát-medencén kívül működő szervezetek azonban jelentősebb összeget csak 2018-ban kaptak. A pályázatok földrajzi vizsgálata során megállapítható, hogy a támogatásoknak egy viszonylag stabil 66-70 százalékos aránya jutott Magyarországra, 30-34 százaléka pedig határon túli területekre.
Magyarországon belül lakosságarányosan az egy főre eső átlagos támogatási összegek vármegyénként 900 és 2340 forint között alakultak a hét év alatt. Az alsó ötödbe tartozó, alacsonyabb mértékű, egy lakosra jutó támogatást kapó vármegyék inkább az ország északi részén találhatók. Budapest és Békés vármegye mellett a nagyobb egy főre eső összegű területek a Dunántúl déli részére esnek. A hét év alatt az egy főre jutó legmagasabb átlagos támogatás Békés vármegyében 332,8 Ft volt, a legkisebb Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 129,9 Ft.
Az egy lakosra jutó támogatás évenkénti változását vizsgáljuk akkor a 2018-as és 2019-es magasabb összegek után 2020 és 2023 között enyhén csökken a támogatások egy főre jutó összege, 2023-ban a legkisebb egy főre jutó támogatás 2023-ban 114,9 Ft volt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a legmagasabb Zala vármegyében 329,3 Ft.
V. A jövőre vonatkozó javaslatok, cselekvési pontok
A Népművészeti Jelentés nem csupán a lezajlott és jelenlegi helyzet értelmezésére korlátozódik, hanem a jövőre vonatkozóan is konkrét javaslatokat fogalmaz meg. A kutatást koordináló szakmai munkatársak olyan ajánlásokat tettek, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak a népművészeti mozgalom fejlődéséhez, a közösségek megerősítéséhez, valamint a magyar kultúra nemzetközi elismerésének elősegítéséhez.
Láthatóvá tétel
Az eddigi CSSSP pályázatok és projektek eredményei, mint például koncertfelvételek, koreográfiák, fotók és más dokumentációk, gyakran nehezen hozzáférhetőek vagy széttagoltak, így sok értékes tudás rejtve marad. Egy központi digitális adatbázis létrehozása segíthet abban, hogy ezek az anyagok könnyen hozzáférhetőek legyenek mindenki számára, beleértve a jövőbeli pályázókat, tanárokat és kutatókat. A digitális archívum nemcsak a tudásmegosztást segíti, hanem erősítheti a közösségek közötti kapcsolatokat is, hozzájárulva a szakmai együttműködésekhez. A támogatott projektek eredményeit nemcsak a beszámolók keretében, hanem nyilvános platformokon is szükséges bemutatni, például televíziós riportok, vándorkiállítások, katalógusok vagy webes felületek segítségével. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a népművészeti eredmények ne csak a szakmai közönség, hanem a szélesebb közönség számára is elérhetőek legyenek.
Nemzetközi együttműködések serkentése
A nemzetközi együttműködések elősegítése is kiemelt szerepet kap a jövőbeni tervek között. A magyar népművészeti mozgalom potenciálja abban rejlik, hogy nemzetközi szinten is érdeklődés övezi. Különböző európai és tengerentúli hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel való együttműködés, mint például közös fesztiválok, csereprogramok és konferenciák, lehetőséget biztosít a tapasztalatok cseréjére és a nemzetközi kapcsolatépítésre. A jelentésben célként jelenik meg, hogy a magyar népművészeti mozgalom eredményeit külföldön is bemutassák, miközben a külföldi partnerektől is új, inspiráló gyakorlatokat és módszereket tanulhatnak.
Közösségépítés és társadalmi felelősségvállalás támogatása
Végül, a közösségépítés folytatása és a társadalmi felelősségvállalás elismerése szintén fontos része a jövőbeni terveinek. A népművészeti közösségek tevékenységei gyakran túlmutatnak a szórakoztatás szintjén: sok csoport közösségi szolgálatot is végez. A javaslatok között szerepel, hogy a program külön is elismerje a közösségépítő és önkéntes tevékenységeket, például plusz pontokkal ösztönözve az önkéntes munkát. Ez nemcsak a közösségek fennmaradását erősíti, hanem lehetőséget biztosít arra is, hogy új szereplők csatlakozzanak a népművészeti mozgalomhoz, közben generációk közeledjenek egymás felé, akik számára fontos a közösségi munka és a karitatív célok.
