Folkrádió

Bukovina, mit vétettem?

gyűjtés

előadó:
Nyisztor Bertalanné János Rozália
előadásmód:
ének
műfaj:
keserves
etnikum:
magyar
település:
Székelykeve
vármegye:
Temes
tájegység:
Dél-Bánát (Bánát)
nagytáj:
Alföld
gyűjtő:
Gajdos Ferenc, Sebő Ferenc
felvétel időpontja:
1984. augusztus 1.

Szöveg:

Bukovina, mit vétettem,
Hogy én benned nem élhettem,
Hogy én benned nem élhettem,
Magyarországra siettem?

Magyarországra ne siess,
Ha jaz hazádba­ megélhetsz!
Az hazámba­ nem élhettem,
Magyarországra siettem.

Magyarország az én hazám,
Minden ember édesapám,
s Minden ember édesapám,
Minden asszon­ édesanyám.

Elbujdosnék, de nincs kivel,
Kenyerem sincsen, hogy mivel,
s Kérnék kőcsön, de nem adnak,
Mert tudják, hogy szegén­ vagyok.

Idegennek, jövevén­nek
Nincs becsűje a szegén­nek,
Idegennek, jövevén­nek
Nincs becsűje a szegén­nek.

Bukovina szép határa
Látlak-e még valahára?
s Valahára, nem sokára,
Majd a Mária napjára.

Látom füstjét, de csak alig,
Hogy az égen setétedik,
s Látom füstjét, de csak alig,
Hogy az égen feketedik.

Hazám, hazám, édes hazám,
Ott szűlt engem édesanyám.
Ott ringattak a bölcsőbe,
Ott növelt fel engem apám.

Hazám, hazám, édes hazám,
Hol van az én édesapám?
Főd borítja a födelit,
Ott alussza az életit.

Apám, apám, édesapám,
Hol van az én édesanyám?
Hol van az én édesanyám,
Aki gondot viselt énrám?

Édesanyám édes teje,
Be keserű más kenyere!
s Keserű jes savanyu jes,
Még amellett panaszos es.

Édesanyám sok szép szava,
Kit fogadtam, kit nem soha,
s De most bezzeg megfogadnám,
Csak mégegyszer megláthatnám!
s De most bezzeg megfogadnám,
Kezit, lábát megcsókolnám!

Édesanyám megátkozott,
Mikor a világra hozott.
Azt az átkot mondta énrám:
Ország-világ legyen hazám!
Azt az átkot mondta énrám:
Egész világ legyen hazám!

Leírás:

Nyisztor Bertalanné János Rozália (1897, Székelykeve)

Nyisztroné befejező dallama a A/3 – A citrusfa 8 szótagos változata, bővített másod nélkül. Balla Péter által 1934-ben gyűjtött istensegítsi változatát Sebő Werner Fuchss könyvében: Bartók Béla Svájcban, 14. kép, fotókópián azonosíthatta (Én ültettem az almafát – szöveggel).

Album:

Bukovinai székelyek Magyarországon. Magyar népzene

szerkesztő:
Sebő Ferenc
kiadó:
Hungaria Records
kiadás éve:
1988
gyártási szám:
SLPX 18131

Zenei rendező: Sebő Ferenc
Hangmérnök: Gajdos Ferenc

Sebő Ferenc hanglemeze elsősorban nem eddig ismeretlen szép dallamokat, nem különösen jóhangú énekeseket és kitűnő előadókat akar bemutatni (ahhoz most folyik a Zenetudományi Intézet gyűjteményéből válogatott anyag lemezkiadása), hanem egy olyan népcsoport zenéjének pillanatképét rögzíti, mely a háború után került mai helyére, magával hozva előző otthonából egy hazai viszonyokhoz képest archaikusabb zenei örökséget. Ennek az örökségnek fél évszázad alatti változása a lemezen feltett néhány kérdés, melyekre válasz a hallgatás folyamán alakul ki a hallgatóban: mi és hogyan él még az ötven évvel ezelőtt idehozott bukovinai zenéből? Mit hallhat még egy odatévedt látogató, aki nem a módszeresen nyomozó ismeretével és eszközeivel megy hozzájuk? Van-e nyoma a régi előadásmódnak, és élnek-e még a régi, hagyományos lírai szövegek? Elismerést érdemel, hogy a szerkesztő Sebő Ferenc e kérdéseket ilyen szemléletesen tette fel.
A lemez tartalma (mely a célkitűzésnek megfelelően a spontán szervezkedő énekesek maguk ajánlotta dalaiból állt össze) arra a következtetésre biztat, hogy a bukovinai hagyomány még tartja magát. ha meggondoljuk, hogy a negyvenes évek mennyire nem a dalolásra kedvező légkört jelentették a gondokkal terhetl családoknak, csak csodálattal adózhatunk annak a zenei igénynek, mely a székelységet minden sorsfordulatban végigkísérte.
A lemez kiadása bizonyára nyereség lesz a szakmabeliek számára is.

Rajeczky Benjamin