Folkrádió

Tánctól, énektől hangos sportcsarnok

Minden alkalommal színvonalasabb és egyre gazdagabb a zentai Szent Mihály-napi Táncháztalálkozó és Sokadalom, melyet a Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szervez immár harmadik éve. A szombaton lebonyolított rendezvénynek ezúttal is több ezer résztvevője volt, és ahogyan a szervezők remélték és ígérték, a teljes vajdasági népzenei közösséget sikerült megmozgatniuk. A vajdasági népzenei közösség színe-java részt vett a zentai táncháztalálkozón.

A gála végén a fellépők mind a színpadon táncoltak és muzsikáltak (Gergely József felvétele)

A gála végén a fellépők mind a színpadon táncoltak és muzsikáltak (Gergely József felvétele)

Kint is, bent is sokan voltak, a muzsika mindenütt szólt, a vidámság és a mulatós kedv ragadós volt. A táncoktatások és a csoportok fellépései a sportcsarnokban zajlottak, kint a folkkocsmában is egész délután szólt a muzsika, enni és inni is odakint lehetett. A népkert ezúttal is fontos helyszínné vált, hiszen az volt a kisgyermekek kedvenc helye, ugyanis a gödöllői Merende műhely eszközös játszóháza várta őket.

A rendezvény még délelőtt a zenepavilontól indult felvonulással vette kezdetét, melyen a zentai Ispiláng gyermek-néptáncegyüttes tagjai, valamint a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület hagyományőrző táncegyüttese és fúvószenekara vett részt. A felvonulók a sportcsarnokig sétáltak és muzsikáltak, ahol aztán csatlakozva a már jelen lévő tömeghez, kezdetét vette az egész napos sokadalom. A sportcsarnokban a budapesti zenés folklórszínház, a Bahorka Társulat Tündér Ilona című produkciója jelentette a nyitányt humoros és lebilincselő előadásával, mely nemcsak a gyermekeket, hanem a felnőtteket is jókedvre derítette, és megalapozta az egész táncháztalálkozó alaphangulatát.



Maradva a gyermekprogramoknál, a nekik szóló táncház és a ringató foglalkozás volt a következő állomás. Közben persze a nagyobbak és a felnőttek sem unatkoztak, hiszen a folkkocsmában is megindult az élet. Szalmabálákon lehetett ücsörögni, sört, bort kortyolgatni, és közben élvezni a muzsikát, amit a Duhaj banda kezdett, majd folytatta a Berbence, aztán a Csörömpölő zenekar, majd a Pendergő tamburazenekar, a Köcsög citerazenekar, a Csalóka, ezt követően pedig Csonka Ferenc és Zenekara. Megközölve a muzsikát a Kálmány Lajos népmesemondó verseny díjazottjai meséltek a közönségnek, majd este lemezbemutató koncertek sorakoztak egymás után.

A folkcsarnoknak keresztelt sportcsarnokban mindeközben táncoktatás folyt. Magyarpalatkai táncokat lehetett tanulni a budapesti Kiss Zsolttól és Tálas Ágnestől, igazi autentikus zenére, hiszen a talpalávalót a Magyarpalatkai Banda szolgáltatta. Ezután szilágysági táncok következtek a budapesti Sikentáncz Szilveszter és Hudákné Farkas Sára vezetésével és a Juhász Zenekar közreműködésével, majd szatmári táncok jöttek a topolyai Savelin László és Savelin Zellei Zsuzsanna oktatókkal és a nagykállói Bürkös zenekarral. A táncoktatások között különböző néptáncegyüttesek is felléptek, itt volt pl. Zenta testvérvárosának, Tiszafürednek is az ifjúsági néptáncegyüttese, amely a többiekhez hasonlóan nagy tapsot kapott. Aki nem akart táncolni, az nézelődhetett is, hiszen a kézművesek szebbnél szebb portékáikat kínálták, sőt sokaknál bele is lehetett kóstolni a munka menetébe, amit főleg a gyerekek használtak ki.



A táncháztalálkozó fénypontja az esti gálaműsor volt, melyen a Durindó és a Gyöngyösbokréta legszínvonalasabb produkciói kerültek színpadra, majd a nagykállói Bürkös zenekar zárta a műsort a sportcsarnokban. A rendezvény azonban még koránt sem ért véget, iszogatni, zenélgetni még sokáig lehetett a folkkocsmában, és végül a Kioszk étteremben táncházzal fejeződött az egész napos esemény.

Magyar Szó, 2019. szeptember 30.