Folkrádió

Merre tovább, Folkrádió?

Öt évvel ezelőtt, 2002. március 15-én szólalt meg a világhálón a Folkrádió adása. A fél évtized alatt - elsősorban a technika tekintetében - történt némi változás a rádiónál, de a cél ma is ugyanaz: a Kárpát-medence népzenéit népszerűsíteni minél szélesebb körben. Hogy ez a jövőben hogyan lehetséges, arról tartottak beszélgetést március 31-én este a Sportarénában, a XXVI. Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár programsorozatában.

A technika felbecsülhetetlen eszköz a kezünkben. Nemrég még arról beszélgettünk, hogyan juttathatnánk el minél több emberhez a népzenét, ma pedig az ország legkülönbözőbb pontjairól, vagy éppen Torontóból, Sydneyből kapunk visszajelzéseket, hogy jó, amit csinálunk - nyitotta meg a Sportarénában rendezett beszélgetést Halmos Béla, az esemény házigazdája. A bevezető szavak után a rádió alapítói és segítői a továbblépésre keresték a lehetőséget.

A Folkrádió szervezeti hátterét az azonos nevű egyesület biztosítja, vagyis nem profitorientált vállalkozásról van szó. Amatőr rádió abban az értelemben, hogy nem gyakorlott szerkesztők állítják össze a programot, de profi, mert olyan emberek működtetik, akik értik a népzenét, ismerik annak eredeti és jelenlegi közegét, közönségét, és - természetesen - a művelőit.

Huszonnégy órán keresztül ad a Folkrádió zenét: felváltva gyűjtésből származó archív hanganyagot és ma működő zenekarok felvételeit. A www.folkradio.hu oldalon emellett népzenei események képgalériái, dalszövegtár és egy folyamatosan frissülő naptár található, amelyen az érdeklődő naprakészen követheti, hol milyen koncertek, táncházak lesznek határon innen és túl.

A továbblépésről itt, helyben nem született döntés, de néhány fontos ötlet előkerült. Havasréti Pál, a Téka Zenekar vezetője tematizálná az adást, tájegységenként vagy előadókhoz kötődően alakítana ki műsorblokkokat. A rádió irányításáért felelős Kemecsei Gábor - és néhány őt támogató hozzászólás - szerint ez pillanatnyilag nem megoldható, mert ehhez professzionális szerkesztők alkalmazása volna szükséges, amire az egyesületnek nincs pénze. Azon viszont dolgoznak, hogy akárcsak a kezdeti időszakban, két stream fusson párhuzamosan, vagyis a hallgató maga tudjon válogatni két különböző típusú adás közül.

Sokan kérdezték, miért nem indít az állam a román Etno TV mintájára egy folktévét Magyarországon? - mondta Pávai István zenekutató, aki ugyancsak a kezdetektől bábáskodik a Folkrádió felett. Majd meg is válaszolta a kérdést: - Romániában az Etno TV-t nem az állam üzemelteti. Kereskedelmi alapon működik, és tulajdonképpen etno-giccset sugároz. Mi ilyen anyagot nem szeretnénk közzétenni, egy tiszta népzenei felvételeket közlő webtévé azonban nem működtethető kereskedelmi alapon. Kemecsei Gábor ugyanakkor szeretné, ha sikerülne létrehozni a honlapon egy médiatárat, ami a műfajjal kapcsolatos újságcikkeket, rádiós és televíziós felvételeket gyűjtené össze, ha sikerülne a különböző orgánumokkal megegyezni. Havasréti Pál, valamint Kelemen László zenész és Fehér Anikó zenetanár, televíziós szerkesztő szerint ez majdnem lehetetlen.

Kemecsei Gábor úgy nyilatkozott: nem adja fel. Sőt a tervei között a közép-európai terjeszkedés is szerepel. Ő elképzelhetőnek tartja, hogy együttműködjenek például szlovák előadókkal, szervezőkkel, egyesületekkel.

Pénz tehát nincs, de a lelkesedés nem tört és nem törik meg. Eddig is sok önkéntes segítette a Folkrádió munkáját, és ezek után is nagy szeretettel várnak olyanokat, akik szeretik, érzik a népzenét, és szívesen vennének részt az orgánum szervezésében.

Hogy melyik irányba indul tovább a Folkrádió - mint fentebb írtuk - ma még nem tudni pontosan. De akármerre is: mindenképpen előre halad.

Kerékgyártó György

Kultúra.hu, 2007. április 1.