Folkrádió

Tikverőzés nem lesz, minden más igen – a farsangról Cimbivel

Kovács Norbert Cimbit szinte mindenki ismeri Ajkán és környékén. Pajtafesztivál, néptáncoktatás, népzene – fogalmak, amelyek Cimbi védjegyei. Farsang táján mi másról is beszélhetnénk vele, minthogy milyen volt, s persze, hogy milyen lesz az idei farsang.
Eyko: Amikor a te neved van egy program alatt, errefelé mindenki tudja, hogy hagyományőrzésről lesz szó, s azt is tudják, hogy te tiszta forrásból merítesz. Mennyire fontos feleleveníteni a farsang hagyományait, a mai báli szezonok modernségében?
Cimbi: Ha csak a saját korosztályomat tekintem, tízből kettő lehet az arány, aki akár a farsang, akár más ünnepkör hagyományait ismeri. Tízből öt pedig nem tudja megkülönböztetni a magyar népdalt a szerzett cigánydaltól. Persze ez nem az emberek, hanem az elmúlt ötven kultúrpolitikájának a hibája. Visszafordítható a folyamat, csak oktatáspolitikai kérdés. Nekünk, néptáncosoknak, néprajzosoknak azzal kell foglalkoznunk, hogy országos mozgalmakat indítsunk, amelyek el tudják érni egyszer csak, hogy az általános iskolai, középiskolai és a felsőfokú oktatásnak is egyik pillérre legyen a néphagyomány.

Eyko: Beszéljünk is akkor a néphagyományról, jelesül a farsangról. Vízkereszttől a böjtig, ez az időszak az, amikor az embereknek például jól ki kell mulatniuk magukat.
Cimbi: Igen, a téli ünnepkörnek a legszabadlelkűbb, s talán a „legpogányabb időszaka ez.
Eyko: Milyen szokások köthetőek a farsanghoz?
Cimbi: Természetesen a bálozásról érdemes elsősorban beszélni a farsang kapcsán. De azt is feljegyezték még, hogy ilyenkor – a karácsonyhoz hasonlóan – az emberek járták a falut, s jó kedvvel, jó kívánságokkal, játékosan próbálták megalapozni az évet, bő termést kérve a teremtőtől. A szokásjátékok között volt az alakoskodás, azaz a jelmezes felvonulás, volt a tuskóhúzás, ezen húzták a maskarásokat, volt a kiszebábu égetése. A lényeg azonban a mondókák szerint is mindenhol a jókívánság volt:
Kívánunk most minden jót
Drága jó bort, olcsó sót
Jó kenyeret, szalonnát
Amellé a pogácsát
Meg a farsangi menyecskéknek
Hogy legyen a bolhától csöndes nyugodalmuk
A farsangban cifra lakodalmuk

Eyko: No igen, a lakodalmak is erre az időszakra estek, Csokonai Dorottyájából is tudjuk, hogy aki farsangban nem kelt el, csúfságban maradt.
Cimbi: Így van, farsang után a böjtben már nem volt szabad lakodalmat tartani. A farsang pedig a sok húsról szólt, ekkor voltak a disznóvágások, a disznó a farsang egyik jelképe is, éppen ezért. De visszatérve a jókívánságozókra, ők gyűjtögettek is az esti bálra, nem feltétlen pénzt, hanem élelmiszert, bort, tojást, tyúkot. Innen ered a tikverőzés is, ami meglehetősen durva szokás volt: bekötött szemmel kellett a kakas fejét leütni. Később szelídült a szokás, már csak a bekötött szem maradt, meg a célzás.
Eyko: Hallottam már a tikverésről, de álmomban sem gondoltam volna, hogy ez ennyire élesben ment. Február 5-én viszont élesben, igazi hamisítatlan farsangi nap lesz Kiscsőszön. S már nem először...
Cimbi: Másodszor... Akár hagyománynak is lehetne már nevezni. De farsangi mulatságot azelőtt is rendeztünk, csak szűkebb közönségnek, például a táncegyütteseknek. Azt tartjuk, hogy egy jó rendezvényhez nem kell nyári meleg, s télen sem kell mindent zárt térben megrendezni. Tavaly sem zavart senkit, hogy hideg van, pedig korán reggel kezdünk a disznóvágással. Na jó, hát volt már 8 óra körül. Az idén azzal kezdünk, hogy február 4-én táncműsor lesz Ajkán a Kaszinóban, a művészeti iskolásaink gálaműsorát, valamint az Ajka-Padragkút táncegyüttes műsorát nézhetik meg az érdeklődők. Aztán másnap, február 5-én Kiscsőszön korán reggel (8 óra körül) kezdünk a disznóvágással, s a feldolgozás lesz a napközbeni látványosság. Közben mindig szólni fog a muzsika, természetesen, és kirakodó vásár is lesz, úgyhogy aki odajön, az nem fog unatkozni. Lesz tehát disznóság, de készülnek egyéb hagyományos farsangi ételféleségek is, szilvás gombóc, farsangi fánk, ezeket fogjuk kínálgatni. A szilvás gombóchoz fűződik az a szokás, hogy a lányok az áhított legény nevét kispapírra felírva belefőzték a gombócba, s ha azután kifőzés után a saját tányérjukon megtalálták volt nagy boldogság. Meg remény.
Eyko: Mi lesz a további program? Eszem-iszom?
Cimbi: Az folyamatosan. De más is: a kultúrházban néptáncos képzés lesz, ifjúsági korosztálynak, felső tagozatosoknak 16 éves korig bezárólag. Délután fél négyre tervezzük a képzést befejezni, ezután felvonulás lesz a faluban, amolyan szokásos „alakoskodás. Mohácsról lehet ismerős az ilyen, persze nálunk nem lesz busójárás, csak egy autentikus kisfalusi farsangi mulatság. De lesz menyasszony és vőlegény, jobban mondva álmenyasszony és álvőlegény, akik azokat csúfolták ki régen, akik nem mentek férjhez a farsang alatt. Álpapunk is lesz. Lesznek hagyományos farsangi jelmezekbe öltözött figuráink, mint például medvetáncoltató a medvével, és cigányasszonyok. S lesz kiszebábunk is, amit elhúzunk a falu közepéig, s ott elköszönünk tőle. A kiszebábut ugye „farsang farkán szokták elégetni, ezzel temetve el a telet, mi most egy kicsit előbbre hoztuk, hátha a tél is jobban múlik. Este a kultúrházban néptáncosok adnak bemutatót. Igazából csak két tánccsoport fellépését terveztük, de már most sokan jelentkeztek, a helyieken kívül már Balatonalmádiból is, hogy szerepelnének, úgyhogy talán több, mint egy órás lesz a műsor.
Eyko: És a bál?
Cimbi: És a bál, persze! Este két népzenekarral, szintén a kultúrházban, az egyik a salgótarjáni Dűvő, a másik pedig a Tegnap. Utóbbi az együttes neve. Ami marad a disznóból, azt megesszük vacsorára, vagy éjjel valamikor. S mulatunk.
Eyko: Kivilágos kivirradtig?
Cimbi:Tavaly reggel ötig tartott...

Tótfalusi Miklós

Eyko Magazin (Ajka), 2011. január 27.